A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kell megírni.
Az Oktatási Hivatal több tantárgyhoz - a magyar, a matek és a történelem mellett többek között a természettudományos érettségikhez - töltötte fel a közép- és emelt szintű mintafeladatsoraokat. „A megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást” - mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.
Az OH szerint a rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító és a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október–novemberi vizsgaidőszakban még a mostani követelmények alapján kell letennie. Persze ez alól kivétel, ha valaki 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdte meg tanulmányait (vagyis most tizedikes), és előrehozott vizsgát szeretne tenni; ott már az új vizsgakövetelmények kerülnek elő 2022-ben és 2023-ban is.
Ahogy már megírtuk, a Magyartanárok Egyesülete kiszúrta, hogy a feladatsorokkal valami nem stimmel, ugyanis a középszintű magyarérettségi mintafeladatai nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.
Más lesz a magyar, töri és a természettudomány is
2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában.
A történelemérettségi is változik, bár ott nem a feladatsor szerkezetét, hanem a témaköröket szabták át. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amelybe plusz 142 lexikai elem került.
A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz - a tervek szerint a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. A változás a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát is érinti, sőt - bár ez nem természettudományos tárgy - az informatikát is. Pontosabban a digitális kultúrát (ez a tárgy váltotta fel az informatikát), az érettségizőknek ebből ugyanis kötelező lesz összeállítaniuk egy projektmunkát, portfóliót.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
