Változik az érettségi 2024-ben, de az előrehozott vizsga már jövőre is más lesz

A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kell megírni.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal több tantárgyhoz - a magyar, a matek és a történelem mellett többek között a természettudományos érettségikhez - töltötte fel a közép- és emelt szintű mintafeladatsoraokat. „A megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást” - mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.

Az OH szerint a rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító és a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október–novemberi vizsgaidőszakban még a mostani követelmények alapján kell letennie. Persze ez alól kivétel, ha valaki 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdte meg tanulmányait (vagyis most tizedikes), és előrehozott vizsgát szeretne tenni; ott már az új vizsgakövetelmények kerülnek elő 2022-ben és 2023-ban is.

Ahogy már megírtuk, a Magyartanárok Egyesülete kiszúrta, hogy a feladatsorokkal valami nem stimmel, ugyanis a középszintű magyarérettségi mintafeladatai nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.

Más lesz a magyar, töri és a természettudomány is

2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában

A történelemérettségi is változik, bár ott nem a feladatsor szerkezetét, hanem a témaköröket szabták át. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amelybe plusz 142 lexikai elem került.

A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz - a tervek szerint a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. A változás a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát is érinti, sőt - bár ez nem természettudományos tárgy - az informatikát is. Pontosabban a digitális kultúrát (ez a tárgy váltotta fel az informatikát), az érettségizőknek ebből ugyanis kötelező lesz összeállítaniuk egy projektmunkát, portfóliót.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.