Elegük van a Natból, közösen írnának új tantervet magyartanárok

Magyartanárok kérik magyartanárok segítségét - olyan tantervtervezetet szeretnének készíteni közösen, amely mindenki számára elfogadható.

  • Csik Veronika
  • Véleménye szerint szükség van-e külön NAT-ra, illetve külön kerettantervekre?
  • Mi az, amit Ön szerint egyértelműen a pályán levő tanárokra, esetleg munkaközösségekre kellene bízni?

- teszik fel a kérdést magyartanárok az Új NAT nevű oldalon.

Bár a 2020 februárjában megjelent a Nemzeti alaptanterv átdolgozott változata, majd az áprilisban közzétett kerettantervek miatt sok pedagógusok, illetve több szakmai szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia is tiltakozott, az oktatásirányítás nem vette figyelembe a szakmai érveket - írják. A tanévkezdés előtt az iskolák a helyi tanterveiket kötelezően e két dokumentum alapján dolgozták ki. Emiatt

a magyartanárok közül sokan attól tartottak, hogy nincs már törvényes lehetőségük hivatásbeli meggyőződésük érvényesítésére, csak a pályaelhagyás vagy a korrumpálódás útja marad nyitva számukra.

Magyartanárok most szakmai vitát kezdeményeznek az új alaptantervről. Úgy gondolják, hogy a NAT körüli tiltakozási hullám példátlan szakmai összefogást eredményezett – tekintet nélkül mindenfajta világnézeti és politikai különbségre, ezt pedig kár lenne veszni hagyni.

"Itt az idő, hogy egy valóban jó új NAT-ot és közösen vállalható kerettantervet készítsünk elő. Bízunk abban, hogy lesz még Magyarországon olyan oktatásirányítás, amely figyelembe veszi a pedagógus szakmát. Demonstrálunk: felmutatjuk magunkat mint összetartó, gondolkodó és bármikor tárgyalóképes szakmai szerveződést" - írják. Arra kérik a magyartanárokat, minél többen töltsék ki azt az űrlapot, amely rákérdez azokra az értékekre, szerzőkre és művekre, amelyeknek helyet kellene kapniuk a nemzeti alaptantervben.

A kérdőívet itt lehet kitölteni. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.