Elegük van a Natból, közösen írnának új tantervet magyartanárok

Magyartanárok kérik magyartanárok segítségét - olyan tantervtervezetet szeretnének készíteni közösen, amely mindenki számára elfogadható.

  • Csik Veronika
  • Véleménye szerint szükség van-e külön NAT-ra, illetve külön kerettantervekre?
  • Mi az, amit Ön szerint egyértelműen a pályán levő tanárokra, esetleg munkaközösségekre kellene bízni?

- teszik fel a kérdést magyartanárok az Új NAT nevű oldalon.

Bár a 2020 februárjában megjelent a Nemzeti alaptanterv átdolgozott változata, majd az áprilisban közzétett kerettantervek miatt sok pedagógusok, illetve több szakmai szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia is tiltakozott, az oktatásirányítás nem vette figyelembe a szakmai érveket - írják. A tanévkezdés előtt az iskolák a helyi tanterveiket kötelezően e két dokumentum alapján dolgozták ki. Emiatt

a magyartanárok közül sokan attól tartottak, hogy nincs már törvényes lehetőségük hivatásbeli meggyőződésük érvényesítésére, csak a pályaelhagyás vagy a korrumpálódás útja marad nyitva számukra.

Magyartanárok most szakmai vitát kezdeményeznek az új alaptantervről. Úgy gondolják, hogy a NAT körüli tiltakozási hullám példátlan szakmai összefogást eredményezett – tekintet nélkül mindenfajta világnézeti és politikai különbségre, ezt pedig kár lenne veszni hagyni.

"Itt az idő, hogy egy valóban jó új NAT-ot és közösen vállalható kerettantervet készítsünk elő. Bízunk abban, hogy lesz még Magyarországon olyan oktatásirányítás, amely figyelembe veszi a pedagógus szakmát. Demonstrálunk: felmutatjuk magunkat mint összetartó, gondolkodó és bármikor tárgyalóképes szakmai szerveződést" - írják. Arra kérik a magyartanárokat, minél többen töltsék ki azt az űrlapot, amely rákérdez azokra az értékekre, szerzőkre és művekre, amelyeknek helyet kellene kapniuk a nemzeti alaptantervben.

A kérdőívet itt lehet kitölteni. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.