Heti öt tesi és négy matek: ilyenek lesznek az idei órarendek alsótól középiskoláig

Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.

  • Csik Veronika

Sok szülőt érhetnek meglepetések, ha a gyerekük most kezdi el az általános iskolát, és az elmúlt években nem követték figyelemmel az oktatási változásokat. Az új Nemzeti alaptanterv miatt a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezették az új kerettanterveket, így 2021-től az elsősök és a másodikosok, felsőben az ötödikesek és a hatodikosok, a gimnáziumokban pedig már a kilenc-tizedikesek is átszabott óraszámokkal kezdik a tanévet.

Mit tanul egy elsős vagy másodikas heti 24 órában? Az alsós diákok órarendje a következő órákból áll össze a 2020-as Nat szerint:

Eduline

A felsősök idén sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Ezen felül lesz kötelező erkölcstan-, dráma és tánc vagy hon- és népismeret órájuk is. Az informatika új név alatt fut tovább, és kötelezők a természettudományos tantárgyak is: hetediktől heti egy vagy kettő földrajz és kémia, biológia és fizika formájában. Itt a teljes lista:

Eduline

Középiskolában az új Nat bevezetése után egy-két tantárgy teljesen eltűnt, és vannak, amelyek átalakulnak. De ami a legfontosabb, a beharangozott "hatalmas" óraszámcsökkentés is megvolt: heti maximális óraszám a korábbi 35-36 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. Mutatjuk az óraszámokat:

A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu