Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.
Sok szülőt érhetnek meglepetések, ha a gyerekük most kezdi el az általános iskolát, és az elmúlt években nem követték figyelemmel az oktatási változásokat. Az új Nemzeti alaptanterv miatt a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezették az új kerettanterveket, így 2021-től az elsősök és a másodikosok, felsőben az ötödikesek és a hatodikosok, a gimnáziumokban pedig már a kilenc-tizedikesek is átszabott óraszámokkal kezdik a tanévet.
Mit tanul egy elsős vagy másodikas heti 24 órában? Az alsós diákok órarendje a következő órákból áll össze a 2020-as Nat szerint:
A felsősök idén sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Ezen felül lesz kötelező erkölcstan-, dráma és tánc vagy hon- és népismeret órájuk is. Az informatika új név alatt fut tovább, és kötelezők a természettudományos tantárgyak is: hetediktől heti egy vagy kettő földrajz és kémia, biológia és fizika formájában. Itt a teljes lista:
Középiskolában az új Nat bevezetése után egy-két tantárgy teljesen eltűnt, és vannak, amelyek átalakulnak. De ami a legfontosabb, a beharangozott "hatalmas" óraszámcsökkentés is megvolt: heti maximális óraszám a korábbi 35-36 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. Mutatjuk az óraszámokat:
A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
