Heti öt tesi és négy matek: ilyenek lesznek az idei órarendek alsótól középiskoláig

Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.

  • Csik Veronika

Sok szülőt érhetnek meglepetések, ha a gyerekük most kezdi el az általános iskolát, és az elmúlt években nem követték figyelemmel az oktatási változásokat. Az új Nemzeti alaptanterv miatt a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezették az új kerettanterveket, így 2021-től az elsősök és a másodikosok, felsőben az ötödikesek és a hatodikosok, a gimnáziumokban pedig már a kilenc-tizedikesek is átszabott óraszámokkal kezdik a tanévet.

Mit tanul egy elsős vagy másodikas heti 24 órában? Az alsós diákok órarendje a következő órákból áll össze a 2020-as Nat szerint:

Eduline

A felsősök idén sem ússzák meg heti öt tesióra nélkül. Ezen felül lesz kötelező erkölcstan-, dráma és tánc vagy hon- és népismeret órájuk is. Az informatika új név alatt fut tovább, és kötelezők a természettudományos tantárgyak is: hetediktől heti egy vagy kettő földrajz és kémia, biológia és fizika formájában. Itt a teljes lista:

Eduline

Középiskolában az új Nat bevezetése után egy-két tantárgy teljesen eltűnt, és vannak, amelyek átalakulnak. De ami a legfontosabb, a beharangozott "hatalmas" óraszámcsökkentés is megvolt: heti maximális óraszám a korábbi 35-36 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. Mutatjuk az óraszámokat:

A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.