Öt állami egyetem és egy állami főiskola maradt

A legfontosabb változás a felsőoktatást érinti, augusztus 1-től ugyanis tíz újabb egyetem – a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem – került alapítványi fenntartásba, szeptember 1-jén pedig a Pannon Egyetemmel bővül a modellváltó intézmények listája.

Így már csak öt egyetem és egy főiskola marad állami fenntartásban: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többsége az új tanévet már valamelyik alapítványi egyetemen kezdi majd – az Innovációs és Technológiai Minisztérium számításai szerint 280 ezerből 180 ezren tanulnak olyan felsőoktatási intézményben, amelynek nem az állam a fenntartója.

Eggyel több felsőoktatási intézmény van az országban

Augusztus 1-jén az egyetemek száma is változott: elindult a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem, amely elsősorban szőlészeti-borászati képzéseket kínál majd. Az új intézmény „alapja” az Eszterházy Károly Egyetemhez tartozó Comenius Campus, ahol eddig főként tanítókat, óvodapedagógusokat, gyógypedagógusokat, csecsemő- és kisgyermeknevelőket oktattak. Így az országban már nem 63, hanem 64 felsőoktatási intézmény működik.

Egerben is volt változás, az egyetemet az Egri Főegyházmegye veszi át, így az intézmény új neve Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, amely a Károli és a Pázmány után a harmadik legtöbb felvételizőt vonzó, elsősorban nem hitéleti képzéseket kínáló egyházi egyetem.

Iskolai szexuális felvilágosítás - csak "engedélyezett" szervezetekkel

Az iskolai szexuális felvilágosítást is alapjaiban alakította át a kormány, a diákoknak ezentúl csak a minisztérium által engedélyezett civil szervezetek tarthatnak ilyen előadásokat, beszélgetéseket.

A köznevelési törvény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a tanárokon, az iskolai egészségügyi személyzeten (például az iskolaorvoson vagy a védőnőn) kívül „az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerv” és nyilvántartásba vett szervezetek tarthatnak felvilágosítást. Nemcsak a szexualitással kapcsolatos témákra vonatkozik az új szabály, hanem a drogfogyasztásról és az online veszélyekről szóló foglalkozásokra is.

A törvény azt is leszögezi, hogy a foglalkozások nem szólhatnak a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítéséről”. Az erről szóló, komoly tiltakozást kirobbantó törvénymódosító javaslatot június 15-én fogadta el az Országgyűlés.

Újabb három évfolyam tanul az új Nat alapján

Ősztől újabb három évfolyam tanul majd az átszabott Nemzeti alaptanterv (Nat) alapján, amelyet 2020 szeptemberében vezettek be az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. A felmenő rendszer miatt idén értelemszerűen már a második, a hatodik és a tizedik évfolyamon is az új Nat szerint zajlanak majd az órák – az alaptantervet és az ahhoz néhány hónap alatt készített elsős, ötödikes és kilencedikes tankönyveket rengeteg kritika érte szakmai szervezetek részéről. Többek között az ország legjobb gimnáziumainak igazgatói is azt kérték 2020 elején, hogy halasszák el a bevezetését (pedig akkor még nem sejthették, hogy a koronavírus-járvány miatt milyen hónapok várnak a tanárokra és a diákokra).

Az iskoláknak valóban olyan tanévben kellett felkészülniük a tantervváltásra, amely a 2020 márciusában berobbant járvány és az online oktatás miatt egyébként is nehéz volt. Az új alaptantervnek megfelelő tankönyvekből egyébként minden érintett évfolyamon két változat készült – igaz, a két verzió kidolgozásában általában ugyanaz a szűk szakértői kör vett részt.

Indulnak a külföldi nyelvtanfolyamok

Elvileg. A kormány 2022-re halasztotta annak a programnak az elindulását, amellyel a 9. és a 11. évfolyamosok kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokon vehetnek részt, ennek a költségeit az állam fizeti. Eredetileg már 2020 nyarán utaztak volna külföldre magyar középiskolások (Orbán Viktor miniszterelnök még 2019-ben jelentette be a program létrehozását), de a koronavírus-járvány miatt az utazásokat lefújták.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár júliusban arról beszélt, hogy a programot 2022 nyarán szeretnék megvalósítani. „Azokba az országokba, ahol a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi, néhány pilot útra már ezen a nyáron sor kerül egyéni és csoportos formában is, teszteljük az informatikai rendszert, ami szükséges ahhoz, hogy a következő tanévben tömegesen működjenek a foglalások. A rendszer kész, a külföldi partnerek készen állnak, mindenki azt várja, hogy a járványhelyzet lehetővé tegye az indulást” – tette hozzá.

Ingyen utazhatnak BKV-val az általános iskolások

Már ha a fővárosi közgyűlés szeptember 1-jei ülésén megszavazza Karácsony Gergely főpolgámester javaslatát, amely alapján a jövőben a 14 év alatti gyerekek (vagyis az általános iskolások és a gimnáziumok 10-14 éves diákjai) ingyen utazhatnak a BKK járatain.

Ha megszavazzák a kedvezményt, a 14 évnél fiatalabbaknak szeptember 2-től nem kell majd Budapest-bérletet venni, ők a diákigazolvány vagy a személyi igazolvány felmutatásával ingyen utazhatnak majd. A közoktatásban tanulók bérlete egyébként 3450 forint, vagyis egy tanévben 34 ezer forintot spórolhatnak a döntéssel a szülők.