Így készülnek a szeptemberre a legnagyobb egyetemek: itt vannak az aktuális szabályok

A legtöbb egyetemen a napokban kezdődött a beiratkozás és a tantárgyfelvétel, a koronavírus-járvány miatt az intézmények azonban idén is szigorú szabályokkal vágnak neki a tanévnek. Mutatjuk, kell-e maszk a Corvinuson vagy az ELTE kampuszain, lesz-e lázmérés Miskolcon, és milyen vészforgatókönyvekkel készül az őszi szemeszterre a szegedi egyetem.

  • Csik Veronika

A Budapesti Corvinus Egyetem alapvetően jelenléti oktatásra készül, a tervek szerint a gyakorlatokat, szemináriumokat a hagyományos formában tartják majd meg, viszont a magyar nyelvű képzéseken a 150, az angol vagy német nyelvűeken a 60 főnél nagyobb előadásokat kizárólag online lehet megtartani. Az egyetem épületeiben jelenleg nem kötelező a maszkviselés és a testhőmérséklet-mérés.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az elmúlt időszakban bevált online és hibrid megoldásokat átemeli a normál működési rendbe - közölte az egyetem. Ez azt jelenti, hogy egyes órákat vagy képzéseket a járványhelyzettől függetlenül is online hirdetnek majd meg. Az ELTE ugyanakkor azt is kiemelte:

Az első félévétől az oltási védettség hiánya önmagában nem jogosítja a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, a munkavállalókat (oktatókat és oktatást-kutatást támogató dolgozókat) pedig az otthoni munkavégzésre.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden más foglalkozás személyesen zajlik majd, és nem lesz kötelező maszkviselés, sem testhőmérséklet-mérés. A Semmelweis Egyetemen az orvos- és egészségtudományi képzéseken alapvetően gyakorlati oktatásra készülnek, így a klinikai gyakorlati órákat is személyesen tartják - írja az egyetem. Az elméleti előadások ugyancsak személyesen lesznek szeptembertől. Ezen felül az egészségügyi intézményekben kötelező a maszkviselés, így a klinikai gyakorlati órákon az orvosoknak és a hallgatóknak is maszkot kell viselniük, az előadásokon azonban nem.

MTI/Czeglédi Zsolt

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem is újabb járványügyi szabályok bevezetésével készül a 2021/22-es első félévre. A beiratkozásra, amely több karon tömeggel fog járni, kötelező lesz a maszkviselést. Az egyetemen lesz lázmérés, fertőtlenítés, szellőztetés.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is jelenléti oktatási rendben kezdődik a félév, a kurzusokat ennek megfelelően kell meghirdetni, de egyes esetekben az órákat vagy vizsgákat - például az elsőéves hallgatók ismeretfelmérését, azaz a „nulladik zh”-t -  online is meg lehet majd tartani. Arra nem tér ki a tájékoztató, lesz-e az egyetemen létszámkorlát az előadásokon, és kötelező lesz-e a maszkviselés.

Külföldön is készülnek a tanévkezdésre

Az egyetemek világszerte változatos forgatókönyvvel készülnek a tanévkezdésre. Németországban felemásan indul az őszi szemeszter: a kis létszámú órákat személyesen – maszkhasználattal és távolságtartással – szervezik majd meg, a nagyobb előadásokat azonban digitálisan fogják megtartani. Az ország arra készül, hogy ha romlik a járványhelyzet, teljesen online oktatásra állnak majd át.

Olaszországban 12 éves kor felett csak "zöld igazolvánnyal" lehet az oktatási intézmények területére lépni – ezt azok kaphatják meg, akik megkapták az oltást, átestek a betegségen vagy negatív teszttel rendelkeznek. Szigorú büntetés vár majd azokra, akik nem tesznek eleget a szabályoknak, öt nap hiányzás után ugyanis az oktatókat felfüggeszthetik.

Bár Angliában megszűnt a kötelező maszkviselés az oktatási intézményekben, szakértők úgy vélik, hogy zárt terekben és nagy tömegben érdemes hordani azt. A szigetországban az őszi félév kezdetekor tesztelni is fogják a hallgatókat.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén jelenléti oktatással indul a félév. Az egyetemen nem lesz kötelező a maszkviselés szeptembertől - közölte az intézény. A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/2021-es tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.

MTI/Czeglédi Zsolt

A Szegedi Tudományegyetem is személyes oktatásra készül szeptembertől, de három különböző modellt is felállítottak a félévkezdéshez, amelyek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak: ha kell, hibrid, ha kell, online oktatásra állnak át.

A Miskolci Egyetemen jelenléti oktatással indítják az őszi szemesztert, de felkészültek arra is, hogy ha kell, azonnal át tudjanak állni online oktatásra. A maszkhasználat jelenleg nem kötelező. Amennyiben ez változik – különösen a zárt légtérben tartott foglalkozásokon vagy eseményeken –, új szabályokat hoznak. Igaz ez a bejáratoknál korábban alkalmazott testhőmérséklet-mérésre és a kézfertőtlenítésre is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.