Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A KSH friss, tanévkezdésre közzétett adatai szerint szeptember 1-jén 319 ezer óvodás, 715 ezer általános iskolás és 411 ezer középiskolás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési, illetve tanévet. A hivatal szerint a diákok számának több évtizedes változása jól tükrözi Magyarország demográfiai folyamatait.
Az óvodásoknál már egyetlen év alatt is jól látható a visszaesés. A 2025/2026-os nevelési évben 324 658 gyerek járt óvodába, míg az idei tanévkezdéskor 319 ezer óvodással számol a KSH. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 5700-zal, vagyis mintegy 1,7 százalékkal kevesebb óvodás van, mint tavaly.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az idei 319 ezres szám egy tanévkezdéskor közölt, kerekített adat, míg a 2025/2026-os tanévre vonatkozó statisztikában már pontos létszám szerepel. Emiatt a különbség is csak megközelítőleg határozható meg.
Az általános iskolások száma szintén csökkent, igaz, jóval kisebb mértékben. A 2025/2026-os tanévben összesen 716 694 általános iskolás tanult Magyarországon, közülük 712 015-en nappali oktatásban.
Ehhez képest a KSH most 715 ezer általános iskolással számol, vagyis a tavalyi teljes létszámhoz viszonyítva nagyjából 1700-zal kevesebb diák kezdte meg az idei tanévet. Itt is érdemes óvatosan kezelni a pontos különbséget, hiszen az idei adatot ezer főre kerekítve közölte a hivatal.
A csökkenő gyereklétszám következményeiről nemrég Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is beszélt a Magyar Közlöny Podcastban. Totyik szerint tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be. A PSZ elnöke szerint a folyamat hamarosan az intézményhálózatra is komoly hatással lehet.
Ez nagyon komoly veszélyt is fog jelenteni. Egy olyan iskolabezárási hullám előtt állunk, meg óvoda-összevonási hullám előtt, ami még alapjaiban meg fogja rengetni a magyar közoktatási rendszert.
Totyik arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar oktatási rendszer férőhelyeit évfolyamonként nagyjából 110 ezer gyerekre alakították ki, miközben az elmúlt években jelentősen visszaesett a születések száma. Emiatt egyre több településen és intézményben merülhet fel, hogy fenntartható-e a jelenlegi óvodai és iskolai struktúra.
A KSH adatai szerint 2021-ben még 93 039 gyerek született Magyarországon, 2023-ban már csak 85 225, 2024-ben 77 511, 2025-ben pedig mindössze 72 017. Vagyis négy év alatt több mint 21 ezerrel, csaknem 23 százalékkal csökkent az évente születő gyerekek száma.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
