A járványügyi szakértők szerint a tanévkezdés berobbanthatja a negyedik hullámot, az idei évben azonban ismét vakon maradtak a szülők, tanárok és az iskolaigazgatók is, ugyanis a minisztérium még nem tett közzé központi szabályozást, pedig a terveket nem ártana időben megismerni. A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy

szeptember 1-én indul a tanév, biztos személyes jelenléttel, és hogy augusztus utolsó, valamint szeptember első napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.

A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok - írja a CKP. A jelenlegi helyzetben szerintük alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.

A kérdéseikkel - amikre egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig nem tudni a választ - Marusza Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordultak:

• Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni a diákokat?
• Hány diák és tanár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
• Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
• Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben,  ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
• Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
• Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
• Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
• Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?