Ismét vakon maradtak a szülők, diákok és az iskolák: egy héttel az iskolakezdés előtt nem tudunk semmit

Vajon lesz-e tesztelés, hány fertőzött után állhatnak át az iskolák online oktatásra, és ki dönthet az átállásról? Akad pár megválaszolatlan kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban, a Civil Közoktatási Platform (CKP) levélben fordult Maruzsa Zoltán államtitkárhoz.

  • Csik Veronika

A járványügyi szakértők szerint a tanévkezdés berobbanthatja a negyedik hullámot, az idei évben azonban ismét vakon maradtak a szülők, tanárok és az iskolaigazgatók is, ugyanis a minisztérium még nem tett közzé központi szabályozást, pedig a terveket nem ártana időben megismerni. A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy

szeptember 1-én indul a tanév, biztos személyes jelenléttel, és hogy augusztus utolsó, valamint szeptember első napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.

A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok - írja a CKP. A jelenlegi helyzetben szerintük alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.

A kérdéseikkel - amikre egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig nem tudni a választ - Marusza Zoltán köznevelési államtitkárhoz fordultak:

  • Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni a diákokat?
  • Hány diák és tanár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
  • Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
  • Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben,  ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
  • Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
  • Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
  • Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
  • Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.