A minisztérium szerint 13,3 millió tankönyv nyomtatása van folyamatban, a szeptemberi tanévkezdésre az ígéretek szerint az iskolákban lesznek.
Tavaly az első, az ötödik és kilencedik évfolyamnak, az idén a második, a hatodik és a tizedik évfolyamnak készültek el a módosított Nemzeti Alaptantervhez (NAT) igazodó tankönyvei - emelte ki a minisztérium.
Egyébként a mostani tanévben 2057 tankönyvből lehetett választani ezek 60 százaléka állami kiadvány. Ebből a több mint 2000 könyvből összesen 1878 közismereti tankönyv, és 197 olyan tankönyv van, amelyet a hitoktatásban használhatnak a tanárok. A szakképzésben használható tankönyvek idén nem ebben a listában, hanem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési hivatal honlapján szerepelnek - a 2021/22-es tanévben, az új szakmajegyzék alapján szakgimnáziumokban és technikumokban, valamint a szakközépiskolában tanulók is ezekből a könyvekből tanulnak majd.
A tankönyvek, amik elbuktak?
„Már az előző, 2012-es Nat alapján készültek is rettenetesek voltak, de ezek egyenesen gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek” – fogalmazott korábban az 5. és 9. évfolyamos magyar nyelv- és irodalomkönyvekről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.
Az egyik legsajnálatosabb a szakértő szerint, hogy a könyvekben semmi nyoma annak, hogy az irodalom élő, nem pedig egy lezárt dolog, nincsenek benne, friss, mai szerzők, idézetek.
A töri is elbukott - a Történelemtanárok Egylete hosszú elemzésbe szedte össze a problémákat az új történelemkönyvekkel kapcsolatban. A szakértők szerint a sűrítés és zanzásítás például azt eredményezte, hogy például két óra alatt kell megtanítani az egész görög vagy római politika történetét.
A TTE szerint persze, ami ennél is nagyobb baj az, hogy a "a könyvek számos ponton gyakorlatilag történelmet hamisítanak". Sok esetben a könyvek ugyanis mítoszokat, legendákat használnak elsődleges, történelmileg hiteles forrásnak, vagy vitatható elméleteket használnak tényként, miközben fontos, elfogadott tényeket meg sem említenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
