Érettségi egy kis NAT-tal: Wass Albert már a magyarérettségin is előbukkan majd

Bővül a kötelezően feldolgozandó életművek sora: az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin - írja a Népszava.

  • Eduline

Az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is - írja a Népszava az egyeztetés alatt álló magyarérettségi terveire hivatkozva.

A lap szerint új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar irodalom szerzői, köztük Wass Albert, a nyelvtörténet témakörében viszont már meg sem említik a magyar nyelv finnugor származását a tételek között, helyette a „magyar nyelv rokonságának hipotézisei” kifejezés szerepel.

A tervezetet a lap szerint a Magyartanárok Egyesületének (ME) nem küldték el – a ME tagjai csak nem hivatalos úton vethettek rá pillantást. Ezzel szemben mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete megkapta a tervezetet - állítja az oldal.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László a lapnak azt mondta, hogy mind nemrég megjelent új vizsgamodell, mind az egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények abszolút múltközpontúak. A tervezet szerint nem elég az életműtételek bővítése, a vizsgáról továbbá eltűnnek az olyan gyakorlati szövegalkotási feladatok is, mint az érvelés, vitaindító és hivatalos levelek írása, ezek helyett „műveltségi tesztfeladatokat” vezetnek be.

Az érettségi módosított szabályai felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - nyilatkozta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.