2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer

Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.

  • Csik Veronika

Nyár végén nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.

Idéntől ugyanis felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.

Azon középiskolai tanulóknak, akik a középiskolában nem a Nemzeti alaptanterv (a 2020-as Nat) szerint folytatják tanulmányaikat - azaz a 9. évfolyamot 2020. szeptember 1-je előtt kezdték meg - a 2023. évi október-novemberi érettségi vizsgaidőszakkal bezárólag a 2020. október 31-én hatályos követelményei szerint kell érettségi vizsgáikra felkészülniük, és érettségi vizsgát tenniük.

- áll az Oktatási Hivatal oldalán.

Ezen felül a friss változtatások alapján az iskoláknak 2021. január 31-éig felül kell vizsgálniuk a házirendjüket és elfogadni annak módosítását a rendeletben megadott köznevelési rendeletek alapján és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló bekezdések alapján.

De mi változik? Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ősztől az informatika órákat felváltotta a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket.

A jelenleg érvényes követelményrendszert itt érhetitek el, azonban azt, hogy mi lesz pontosan a 2024-ben vizsgázók feladatlapjaiban, még pontosan nem tudjuk.

Középiskolai felvételi jelentkezés lépésről lépésre nyolcadikasoknak

Elindult a középiskolai felvételi szezon, a középiskolák már nyilvánosságra hozták a 2021. szeptemberében induló osztályok listáját és a felvételi tájékoztatót. Megnéztük, hogy mi a jelentkezés menete a nyolcadik osztályos tanulóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.