Kire vonatkoznak az új érettségi követelmények? És kire nem?

Hamarosan teljesen átalakul az érettségi követelmények rendszere, hiszen lassan már csak olyanok érettségiznek majd, akik az új alaptanterv szerint tanulnak. De mi lesz az idei vizsgákon? Mutatjuk.

  • Eduline

Már megvannak a 2023-as emelt szintű szóbeli érettségi tételek, lassan minden érettségiző nekiáll a felkészülésnek. De a nagy kérdés: miből kell tanulniuk?

Idén fejezitek be a középiskolát, és most érettségiztek mindenből?

Akkor valószínűleg a 2020 előtt kezdtétek el a középiskolát, és a 2012-ben bevezetett alaptanterv szerint tanultatok az iskolában, így rátok változatlanul az eddigi követelmények vonatkoznak.

Idén nem fejezitek be a középiskolát, csak előrehozott érettségit tesztek valamilyen tárgyból?

Rátok valószínűleg már a 2020-as követelmények vonatkoznak - ha az új alaptanterv szerint tanultátok a tárgyakat, azok alapján kell érettségiznetek is.

Már van érettségitek, idén csak javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesztek?

Az érettségi vizsgákat 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig a korábbi (2012-es nat alapján meghatározott) vizsgakövetelmények szerint kell letennetek. 2024-től viszont az ismétlőkre, javítókra is az új követelmények vonatkoznak majd - írj az Oktatási Hivatal.

Összegezve egy kérdésre kell válaszolnotok, mielőtt elkezditek a készülést: 2020 előtt kezdtétek a középiskolát? Ha igen (akkor is, ha 2009-ben), akkor rátok a régi követelmények vonatkoznak idén májusban. Ha 2020-ban vagy azután, akkor idén májusban már az új követelmények szerint kell vizsgáznotok.

2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények

2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.