Hamarosan teljesen átalakul az érettségi követelmények rendszere, hiszen lassan már csak olyanok érettségiznek majd, akik az új alaptanterv szerint tanulnak. De mi lesz az idei vizsgákon? Mutatjuk.
Már megvannak a 2023-as emelt szintű szóbeli érettségi tételek, lassan minden érettségiző nekiáll a felkészülésnek. De a nagy kérdés: miből kell tanulniuk?
Idén fejezitek be a középiskolát, és most érettségiztek mindenből?
Akkor valószínűleg a 2020 előtt kezdtétek el a középiskolát, és a 2012-ben bevezetett alaptanterv szerint tanultatok az iskolában, így rátok változatlanul az eddigi követelmények vonatkoznak.
Idén nem fejezitek be a középiskolát, csak előrehozott érettségit tesztek valamilyen tárgyból?
Rátok valószínűleg már a 2020-as követelmények vonatkoznak - ha az új alaptanterv szerint tanultátok a tárgyakat, azok alapján kell érettségiznetek is.
Már van érettségitek, idén csak javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesztek?
Az érettségi vizsgákat 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig a korábbi (2012-es nat alapján meghatározott) vizsgakövetelmények szerint kell letennetek. 2024-től viszont az ismétlőkre, javítókra is az új követelmények vonatkoznak majd - írj az Oktatási Hivatal.
Összegezve egy kérdésre kell válaszolnotok, mielőtt elkezditek a készülést: 2020 előtt kezdtétek a középiskolát? Ha igen (akkor is, ha 2009-ben), akkor rátok a régi követelmények vonatkoznak idén májusban. Ha 2020-ban vagy azután, akkor idén májusban már az új követelmények szerint kell vizsgáznotok.
2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények
2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
