Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
A Magyar Nemzetnek adott interjút Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. Szóba került a kritika, miszerint az új rendszerben, olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál. A központ elnöke szerint ez nincs így:
Az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak.
Sőt szerinte "nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel".
Az egy hónap múlva kezdődő tanévvel kapcsolatban Hajnal Gabriella elmondta, reméli, hogy a járvány lecsengésével végre visszaáll a rend és jelenléti oktatással lehet majd kezdeni. Úgy gondolja, a tanárok nagy számban megkapták az oltást és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva. Állítása szerint nem érzékeltek olyat, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát.
Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát: hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár.
Szó esett az idei tanév ereményeiről is, a központ elnöke azt mondta, hogy összességében sem a bukások, sem az évismétlők száma nem volt magasabb, mint két évvel ezelőtt. „Személy szerint nem gondolom, hogy különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie” - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
