Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Három éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, több tantárgy tartalma változott, ez pedig az érettségi követelményeket is érinti. Mutatjuk, idén kiknek kell az új feltételek szerint vizsgáznia.
A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
A köznevelési államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjút megújuló tanárképzésekről és beszélt a nyugdíjas tanárok visszatéréséről is.
A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kell megírni.
Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.
A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben. Nyáron újabb tíz egyetem váltott fenntartót, így már csak öt állami egyetem és egy állami főiskola működik az országban, indult viszont egy új felsőoktatási intézmény. Az iskolai szexuális felvilágosítás szabályait alapjaiban írta át a kormány, amelynek tavalyi (sokat kritizált) döntése alapján szeptembertől már hat évfolyam kezd tanulni az újraszabott Nemzeti alaptanterv alapján.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint az egyes tankerületek az új típusú, 2020-as Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazított állami tankönyvek megrendelésére utasították az iskolai tankönyvfelelősöket.
Bővül a kötelezően feldolgozandó életművek sora: az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin - írja a Népszava.
A minisztérium szerint több vizsgatárgynál kerülnek majd előtérbe például a projektmunkák, de részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, pontosan hogyan néz majd ki 2023-tól az érettségi.
Új tantárgyakkal és tankönyvekkel, módosított óraszámokkal debütált szeptember 1-jén az átdolgozott Nemzeti alaptanterv. A dokumentum – amelytől a diákok és a pedagógusok többek között a tananyag csökkentését várták – nem aratott osztatlan sikert.
Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.
A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.