Már a köszöntője is hibás a negyedikesek nyelvtan munkafüzetének

Rögtön két hibát is sikerült elkövetni a negyedikesek nyelvtan munkafüzetének nyitóoldalán.

  • Székács Linda

Már az első oldalon elbukott a negyedikesek Édes Anyanyelvem nyelvtanhasználat és szövegalkotás munkafüzete - tudatta a Telex egyik olvasója.

A köszöntő az

„A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, minden áldott nap gyakorolnia kell” – Lénárt Sándor

idézettel kezdődik, amiben kapásból két pontatlanság is akad. Az egyik, hogy a szerzőt helyesen Lénárd Sándornak hívják, tehát a tankönyv hibásan írja a nevét, a másik pedig, hogy az idézetből kimaradt egy vonatkozó névmás, ami nélkül - bár a mondat továbbra is érthető - kissé biceg.

Az idézet második fele így lenne helyes:

„…aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell”.

Nem ez az egyetlen baki az elmúlt évekből, amiket a szülők és diákok felfedeztek a Nemzeti Alaptanterv (NAT) által kijelölt tankönyvekben. Legutóbb például egy meglehetősen zavarbaejtő fotó került a hetedikesek irodalomkönyvének borítójára, amit azóta szerencsére lecseréltek.

Öö…Azt hittem, fotosop. De nem. https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-MIR07MA

Posted by Nyáry Krisztián on Thursday, February 2, 2023

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.