Minden diákot utolér az új NAT: megkezdődött a tankönyvek kiszállítása

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a most kiszállítandó tételekkel jelentős fejlesztés zárul le.

  • Eduline/MTI

Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktáraiból – olvasható az MTI-n. A 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv változtatásait felmenő rendszerben vezetik be, és a most kezdődő tanév ennek a bevezetésnek az utolsó éve, így már  a 4., 8. és 12. évfolyamon is a megújított tankönyvekből tanulhatnak a diákok.

Korábban az új Nemzeti Alaptantervről azt nyilatkozta a Belügyminisztérium, hogy hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben. 2020 eleje óta az Oktatási Hivatal 1259 tankönyvet újított meg, ebből 327 közismereti tankönyv, 599 nemzetiségi tankönyv és 252 sni tankönyv.

A tankönyvjegyzékben 36 kiadó 2313 taneszköze szerepel, ennek 60 százaléka állami kiadású, 40 százaléka pedig nem állami kiadók terméke. Korábban a közoktatásban számos magánszereplő tankönyveire is építettek és bár az állami szerep a rendszerváltás előtti időkbe visszanyúló módon jelentős volt, valamikor kimondottan sokszínű volt a tankönyvpiac, számos alternatíva versenyzett és egyes magánszereplők kifejezetten nagy piaci részesedéssel is bírtak – a tankönyvpiac helyzetéről innen olvashattok részletesebben.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy tavasszal 12,5 millió tankönyvet rendeltek az iskolák, pótrendelésben az év végéig még további egymillió példány megrendelése várható. Emlékeztetett: a tankönyveket mindenkinek ingyenesen adják. A kiszállítás augusztus 31-ig tart, a Kello üllői és celldömölki raktárában a saját munkaerőn kívül mintegy 700-an - túlnyomórészt diákok - segítki a munkát.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.