Minden diákot utolér az új NAT: megkezdődött a tankönyvek kiszállítása

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a most kiszállítandó tételekkel jelentős fejlesztés zárul le.

  • Eduline/MTI

Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktáraiból – olvasható az MTI-n. A 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv változtatásait felmenő rendszerben vezetik be, és a most kezdődő tanév ennek a bevezetésnek az utolsó éve, így már  a 4., 8. és 12. évfolyamon is a megújított tankönyvekből tanulhatnak a diákok.

Korábban az új Nemzeti Alaptantervről azt nyilatkozta a Belügyminisztérium, hogy hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben. 2020 eleje óta az Oktatási Hivatal 1259 tankönyvet újított meg, ebből 327 közismereti tankönyv, 599 nemzetiségi tankönyv és 252 sni tankönyv.

A tankönyvjegyzékben 36 kiadó 2313 taneszköze szerepel, ennek 60 százaléka állami kiadású, 40 százaléka pedig nem állami kiadók terméke. Korábban a közoktatásban számos magánszereplő tankönyveire is építettek és bár az állami szerep a rendszerváltás előtti időkbe visszanyúló módon jelentős volt, valamikor kimondottan sokszínű volt a tankönyvpiac, számos alternatíva versenyzett és egyes magánszereplők kifejezetten nagy piaci részesedéssel is bírtak – a tankönyvpiac helyzetéről innen olvashattok részletesebben.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy tavasszal 12,5 millió tankönyvet rendeltek az iskolák, pótrendelésben az év végéig még további egymillió példány megrendelése várható. Emlékeztetett: a tankönyveket mindenkinek ingyenesen adják. A kiszállítás augusztus 31-ig tart, a Kello üllői és celldömölki raktárában a saját munkaerőn kívül mintegy 700-an - túlnyomórészt diákok - segítki a munkát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.