A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint aggályos a státuszváltás, a munkáltatók pedig visszaélnek a hatalmi pozícióikkal.
"A munkáltatók hatalmi pozíciójukkal visszaélve, az egyébként is bonyolult jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálták megnehezíteni a távozó pedagógusok dolgát" - számolt be a tapasztalatairól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az rtl.hu-nak, aki szerint azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha felmondanak, akkor soha többé nem helyezkedhetnek el a pedagóguspályán.
A szakértő szerint ilyen szabály nem létezik, nincs jogi akadálya annak, hogy egy pedagógus a lemondása után újra pedagógiai pályán helyezkedjen el, ahogy az sem jogszerű, ha az augusztus elsejéig fennálló feltételek mellett távozó pedagógusokkal megpróbálnak szabadságot kivetetni ahelyett, hogy kifizetnék az utolsó havi bérüket. A pénz ugyanis arra az időszakra is jár, amikor már nem dolgoznak, ezért meg kell kapniuk az utolsó havi bérüket akkor is, ha a lemondás idejét töltik.
A szervezet szerint továbbá alapjogi szempontból is aggályos a státuszváltás, és külön probléma, hogy még a végkielégítéseket is csökkentett mértékben fizetik ki, mivel abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 15. és 29. között adja be a lemondását, november 1. és 30. között pedig már nem kell dolgoznia, végkielégítés jár neki, ami attól függ, hány évet dolgozott le.
Tíz év alatt egyhavi (ennek nincs alsó korlátja, elméletben már egy ledolgozott nap után jár), 10 és 20 év között kéthavi, 20 év felett pedig háromhavi illetménynek megfelelő összeget kell kifizetni számára, holott a közalkalmazotti törvény szerint húsz ledolgozott év után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés járna – indokolja Takács Ádám.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
