Hosszabb szünetek, hosszabb tanév: Tervezet jelent meg a 2023/24-es tanév rendjéről

Csütörtök délután belügyminisztériumi tervezet jelent meg a következő tanév rendjéről. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Rendelettervezetet tett közzé a kormány a 2023/24-es tanév rendjéről - szúrta ki a Telex.

A tervezet szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is.

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
A kormány tehát a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
A tervezetben a jövő évi tavaszi érettségi vizsgák és a középiskolai felvételi várható időpontjai is szerepelnek. A nyolcadikosok a központi írásbeli vizsgát várhatóan január 20-án, szombaton írják majd, a pótvizsgák pedig január 30-án lehetnek, míg az írásbeli érettségik 2024. május 3-án kezdődnének, a szóbelikre pedig 2024. június 17-28. között kerülne sor.
A középiskolába készülő diákok várhatón május 2-án kapják majd meg a felvételi értesítéseket, a beiratkozások pedig 2024. június 24-26. között lesznek.
Fontos: ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, hanem csak tervezet, ezért könnyen előfordulhat, hogy bizonyos időpontokat módosítanak majd, főleg, mivel augusztus 4-ig véleményezni is lehet.

    Hozzászólások

    Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

    Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

    Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

    Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.