Hosszabb szünetek, hosszabb tanév: Tervezet jelent meg a 2023/24-es tanév rendjéről

Csütörtök délután belügyminisztériumi tervezet jelent meg a következő tanév rendjéről. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Rendelettervezetet tett közzé a kormány a 2023/24-es tanév rendjéről - szúrta ki a Telex.

A tervezet szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is.

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
A kormány tehát a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
A tervezetben a jövő évi tavaszi érettségi vizsgák és a középiskolai felvételi várható időpontjai is szerepelnek. A nyolcadikosok a központi írásbeli vizsgát várhatóan január 20-án, szombaton írják majd, a pótvizsgák pedig január 30-án lehetnek, míg az írásbeli érettségik 2024. május 3-án kezdődnének, a szóbelikre pedig 2024. június 17-28. között kerülne sor.
A középiskolába készülő diákok várhatón május 2-án kapják majd meg a felvételi értesítéseket, a beiratkozások pedig 2024. június 24-26. között lesznek.
Fontos: ez egyelőre nem a hivatalos tanév rendje, hanem csak tervezet, ezért könnyen előfordulhat, hogy bizonyos időpontokat módosítanak majd, főleg, mivel augusztus 4-ig véleményezni is lehet.

    Hozzászólások

    Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

    Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

    Közoktatás
    Vendégszerző

    Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

    A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

    Közoktatás
    Gál Luca

    Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

    A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    „Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

    „Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.