Így érinti a szóbeli érettségit az új NAT

Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak. Mutatjuk az idei év változásait.

  • Tornyos Kata

Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi sokkal inkább gyakorlati fókuszú lett, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

A szóbelin érdemi változás például a biológiánál történt, ugyanis idén közép-és emelt szinten is a szóbeli első részén továbbra is a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, viszont a gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják. A kémiaérettségin is eldönthetik a diákok, hogy bemutatják-e a projektmunkájukat vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot.

Míg középszinten az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelniük az érettségizőknek - éppen emiatt a követelmény iskolánként eltérő - addig az emelt szintű vizsgázók központilag kapják meg a számonkérhető tételcímeket. Ezeket az Oktatási Hivatal oldalán tették közzé a május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai között.

Ebben a cikkünkben megtaláljátok a tételcímeket és mindent, amit érdemes tudni az idei szóbeli érettségiről:

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.