Egy évvel a Nat-könyvek után: van, ahol a szekrényben végezték új tankönyvek

Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.

  • Csik Veronika

Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a tankönyvekhez nem készültek el a munkafüzetek, az egész évet úgy vittük végig, hogy magunknak kellett feladatokat gyártani vagy egy korábbi munkafüzetből próbáltunk másolgatni – mesélte egy Hajdú-Bihar megyében működő iskola történelemtanára a Népszavának.

Persze a töri könyvek körül nem csak ennyi volt a probléma. Ahogy a szakmai szervezetek korábban is kiemelték, az anyagot komolyan sűrítették és kimaradtak fontos témák, például az ötödikesek könyvei egyből az ókorral nyitnak és kimarad az őskor. "Cserébe" például a szentek életútját behatóan meg kell ismerniük az ötödikeseknek, annak ellenére is, hogy ez a téma később egyszer sem kerül elő újból.

Az oldalnak megszólaló magyartanár szerint pedig, bár kötelező volt megrendelni az "ingyenes" állami tankönyveket, a nyelvtannal annyi gond volt, hogy inkább másból tanítottak. "Mi nem használtuk az új állami tankönyveket és nem is rendeltünk belőlük" – erről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar-angol szakos tanára beszélt az oldalnak. Az új tankönyveket ugyanis használhatatlannak tartja; hiányosak, sok bennük a módszertani hiba.

A kerettantervek is átalakultak

Az oldalnak nyilatkozó tanárok szerint a tankönyv csak az egyik gond, magával a tantervvel sem elégedettek. Ötödikben ugyanis a korábbi öt helyett már csak heti négy órában kell tanítani a magyar nyelv és irodalmat, miközben a tananyag érdemben nem csökkent.

Azt, hogy pontosan hogyan áll össze az idei órarendje az alsósoknak, a felsősöknek és a középiskolásoknak, itt írtunk le mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.