Egy évvel a Nat-könyvek után: van, ahol a szekrényben végezték új tankönyvek

Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.

  • Csik Veronika

Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a tankönyvekhez nem készültek el a munkafüzetek, az egész évet úgy vittük végig, hogy magunknak kellett feladatokat gyártani vagy egy korábbi munkafüzetből próbáltunk másolgatni – mesélte egy Hajdú-Bihar megyében működő iskola történelemtanára a Népszavának.

Persze a töri könyvek körül nem csak ennyi volt a probléma. Ahogy a szakmai szervezetek korábban is kiemelték, az anyagot komolyan sűrítették és kimaradtak fontos témák, például az ötödikesek könyvei egyből az ókorral nyitnak és kimarad az őskor. "Cserébe" például a szentek életútját behatóan meg kell ismerniük az ötödikeseknek, annak ellenére is, hogy ez a téma később egyszer sem kerül elő újból.

Az oldalnak megszólaló magyartanár szerint pedig, bár kötelező volt megrendelni az "ingyenes" állami tankönyveket, a nyelvtannal annyi gond volt, hogy inkább másból tanítottak. "Mi nem használtuk az új állami tankönyveket és nem is rendeltünk belőlük" – erről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar-angol szakos tanára beszélt az oldalnak. Az új tankönyveket ugyanis használhatatlannak tartja; hiányosak, sok bennük a módszertani hiba.

A kerettantervek is átalakultak

Az oldalnak nyilatkozó tanárok szerint a tankönyv csak az egyik gond, magával a tantervvel sem elégedettek. Ötödikben ugyanis a korábbi öt helyett már csak heti négy órában kell tanítani a magyar nyelv és irodalmat, miközben a tananyag érdemben nem csökkent.

Azt, hogy pontosan hogyan áll össze az idei órarendje az alsósoknak, a felsősöknek és a középiskolásoknak, itt írtunk le mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.