Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szombaton tette közzé állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, illetve a történelemkerettanterv átmeneti módosítása kapcsán, amelyet a NAT megszületéséig javasolnak. A szakmai szervezet hangsúlyozta: az átmeneti módosítások csak korlátozott mértékben enyhítenék a diákok túlterheltségét, hosszú távon csak a Nemzeti alaptanterv nyújthat megoldást.
A szervezet szerint fontos lenne ideiglenesen, hogy egyes témaköröket más évfolyamokon tanítsanak – amely tananyagcsökkenéshez vezethetne –, és támogatnák, hogy a tanárok rugalmasan kezelhessék a kerettantervet, ezáltal számos témakör és adat oktatását fakultatívvá tennék.
Az új NAT kialakításakor az általános iskolákban nagyobb hangsúlyt helyeznének a diákok életkori sajátosságaira, a kritikai gondolkodás fejlesztésére, valamint a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetésére. Emellett hangsúlyosabban emelnék be a helytörténetet, a múzeumpedagógiát, és olyan társtudományokat, mint a régészet.
Az 5–6. évfolyamon fontosnak tartanák a történelem iránti érdeklődés felkeltését, a 7–8. évfolyamon pedig a tudatos állampolgárrá nevelést, például a diákönkormányzatiság erősítését.
A négy évfolyamos középiskolai oktatásban a túl sok tananyag miatt jelenleg is főleg az érettségi követelmények határozzák meg, mit tanítanak a pedagógusok – a TTE egyértelművé tenné, mely témakörökhöz milyen évszámok, események, fogalmak, történelmi személyek és topográfiai adatok tartoznak közép- és emelt szinten. A jelenlegi három helyett ezt egyetlen dokumentumban foglalnák össze, a kerettantervben szereplő, de egyik érettségi témakörhöz sem kapcsolódó adatokat pedig törölnék, és az általános iskolai kerettantervre való hivatkozást is kiszednék.
A tananyag csökkentése érdekében a középszintű érettségi témakörök közül lenne, amit emelt szintre helyeznének át, ilyen lenne például az Aranybulla, valamint az 1918–1919-es rendszerváltások témaköre. A TTE szerint viszont az adatok csökkentése nem lehet öncélú, mert ha egy-egy témakörhöz túl kevés évszám, fogalom vagy más ismeret tartozik, az megnehezítheti a diákok felkészülését.
A szervezet szerint a középiskolákra is igaz, hogy érdemi változtatást csak az új NAT hozhat, hangsúlyozták: az átalakításnak tartalmaznia kell a tanárképzés megújítását is. Javaslatuk között szerepel továbbá, hogy a NAT-ot és érettségit kidolgozó szakmai bizottságba csak nyilvános pályázati vagy jelentkezési eljárás keretében lehessen bekerülni.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
