A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szakértők és civil szervezetek bevonásával indított konzultációt a tantervi szabályozás felülvizsgálatáról. A Civil Közoktatási Platform is benyújtotta a javaslatait az október 10-i határidőre, de a feszített tempó miatt néhány fontos felvetés kimaradt, ezeket később kiegészítésként tették közzé.
A szervezet szerint a Nemzeti alaptantervnek (NAT) a jelenleginél jóval kevesebb központi előírást kellene tartalmaznia. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben az iskolák és a pedagógusok nagyobb szabadságot kapnak abban, mit és hogyan tanítanak, miközben a minden diák számára szükséges közös műveltségi alapok továbbra is megmaradnak.
A szervezet szerint az alaptantervnek egy olyan decentralizált rendszert kellene támogatnia, amely a pedagógusok és az intézmények szakmai autonómiájára épül. A NAT esetében ezért a központi előírások drasztikus csökkentését javasolják, hogy az valóban alaptantervként működhessen: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csupán a közös műveltségi területeket és alapokat, fejlesztési célokat jelölné ki, valamint meghatározná a heti maximális tanítási időt.
A javaslat értelmében az iskolák erre a minimumra építve dolgoznák ki helyi pedagógiai programjukat, és szabadságot kapnának abban, hogyan osztják fel az időkereteket, milyen módszereket és eszközöket használnak, illetve, hogy tantárgyakban vagy modulokban tanítanak.
A CKP szerint az iskoláknak egyszerre kell biztosítaniuk a mindenki számára közös alaptudást, és teret adniuk az egyéni képességekhez, fejlettségi szinthez igazodó tanulásnak. Ennek a kettős célnak a NAT-ban is meg kell jelennie.
A túlszabályozott és erősen lexikális ismeretekre építő oktatási rendszert egy olyanra váltanák fel, amelyben nagyobb hangsúly jutna a készségek és kompetenciák fejlesztésére – kiemelt terület lenne a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás és a digitális műveltség fejlesztése.
A javaslat szerint az alaptantervi minimum iskolatípustól függetlenül mindenkire vonatkozna, így a szakképzésben részt vevő diákok sem szorulnának ki a közös általános műveltségből és a modern kompetenciafejlesztésből.
A tananyag mennyisége és a pedagógusok szűk mozgástere nem új keletű probléma, a jelenlegi NAT-ot és a rá épülő kerettanterveket korábban is számos kritika érte. Egy 35 év tapasztalattal rendelkező, nyugdíjas pedagógus korábban például arról beszélt az Eduline-nak, hogy a tananyag mennyisége mára kezelhetetlenné vált, és egyre több olyan témakör kerül az alsóbb évfolyamokba, amelyeket a gyerekek önállóan még nem képesek feldolgozni.
Nahalka István oktatáskutató egy korábbi Eduline-interjúban szintén a központilag előírt tananyag mennyiségét bírálta. Szerinte ha a pedagógusoknak minden előírt tartalmat fel kell dolgozniuk, kevés lehetőségük marad a projektmunkára, a vitára és a tanulók egyéni igényeihez igazodó oktatásra.
A tantervi elvárások és a mindennapi iskolai gyakorlat közötti különbség még az osztályfőnöki órákon is megmutatkozik. A közösségi nevelés kerettanterve ezeken az órákon többek között konfliktuskezelést, önismeretet, egészségfejlesztést és a bántalmazás felismerését célzó foglalkozásokat javasol, az Eduline által megkérdezett pedagógusok szerint viszont a heti 45 perc az adminisztrációra és az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére is alig elegendő.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
