Az oktatási rendszer átalakítása nem kezdődhet a Nemzeti alaptanterv átírásával vagy az óraszámok csökkentésével, először azt kell meghatározni, hogy mi legyen az iskola szerepe a 21. században – erről beszélt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az ATV-ben.
Pilz Olivér arról beszélt az ATV-ben, hogy szerinte egyszerre kell előkészíteni a hosszú távú reformokat és meghozni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek már a következő tanévben is javíthatják az iskolák működését.
Először is el kellene dönteni, hogy mi az oktatási stratégia, nagyon egyszerűen lefordítva: mi az iskola szerepe ma, a 2000-es évek első negyedén túl. Utána lehet NAT, utána lehet óraszámcsökkentés és minden más
– fogalmazott. Szerinte a jelenlegi Nemzeti alaptanterv túlzsúfolt, olyan mennyiségű tananyagot tartalmaz, amelyet még a legjobb képességű diákok is nehezen tudnak elsajátítani. Hangsúlyozta, hogy a változtatásokat szakmai méréseknek kell megelőzniük, majd a bevezetés után is vizsgálni kell azok hatását.
Pilz Olivér szerint a következő tanévre készülve egyfajta bizalomépítés és sok esetben kármentés zajlik az oktatásban. Miközben a hosszú távú reformokat még elő kell készíteni, már most is történnek olyan változtatások, amelyek enyhíthetik az iskolák és a pedagógusok terheit. Ezek közé sorolta a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztését, amely szerinte jelentős adminisztratív terhet vett le a tanárok válláról.
Emellett bővülhet a használható taneszközök köre is. A jövőben nem kizárólag a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványokból dolgozhatnak az iskolák, hanem ismét használhatnak például szöveggyűjteményeket, matematika-feladatgyűjteményeket, atlaszokat és más segédkönyveket is.
Pilz arról is beszélt, hogy lezárult a tankerületek átvilágítása, és előkészítés alatt állnak azok a szabályozások, amelyek visszaadnának bizonyos jogosítványokat a tantestületeknek és az intézményvezetőknek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek fontos, de csak kisebb lépések, amelyek önmagukban még nem jelentik az oktatási rendszer átfogó reformját.
Mendrei László szerint önmagában már az is előrelépés, hogy ismét önálló oktatási minisztérium működik, amelyet egy, a szakmát jól ismerő vezető irányít. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az oktatás átalakításától nem lehet gyors eredményeket várni.
Az oktatás egy hatalmas tengerjáró hajó, amit rendkívül nehéz irányba állítani. Rángatni pedig pláne nem szabad
– fogalmazott. Ezért különösen fontos, hogy a változtatások előtt széles körű szakmai egyeztetések történjenek. Úgy látja, biztató, hogy a minisztérium a pedagógus-szakszervezetekkel, a Tanítanék Mozgalommal és más szakmai szervezetekkel is tárgyal.
Pilz Olivér támogathatónak nevezte azt az elképzelést is, hogy csökkenjen a kompetenciamérések száma. Az elmúlt években annyira megszaporodtak ezek a mérések, hogy azok szerinte már az iskolák mindennapi működését is akadályozták, például hosszú időre lefoglalták az informatikatermeket. Úgy gondolja, nemcsak a mérések mennyisége nőtt meg, hanem közben a szakmai minőségük is romlott. A tartósan gyengén teljesítő iskolák szigorúbb ellenőrzését ugyanakkor csak akkor tartja eredményesnek, ha az szakmai segítséggel is párosul.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
