Az oktatási rendszer átalakítása nem kezdődhet a Nemzeti alaptanterv átírásával vagy az óraszámok csökkentésével, először azt kell meghatározni, hogy mi legyen az iskola szerepe a 21. században – erről beszélt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az ATV-ben.
Pilz Olivér arról beszélt az ATV-ben, hogy szerinte egyszerre kell előkészíteni a hosszú távú reformokat és meghozni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek már a következő tanévben is javíthatják az iskolák működését.
Először is el kellene dönteni, hogy mi az oktatási stratégia, nagyon egyszerűen lefordítva: mi az iskola szerepe ma, a 2000-es évek első negyedén túl. Utána lehet NAT, utána lehet óraszámcsökkentés és minden más
– fogalmazott. Szerinte a jelenlegi Nemzeti alaptanterv túlzsúfolt, olyan mennyiségű tananyagot tartalmaz, amelyet még a legjobb képességű diákok is nehezen tudnak elsajátítani. Hangsúlyozta, hogy a változtatásokat szakmai méréseknek kell megelőzniük, majd a bevezetés után is vizsgálni kell azok hatását.
Pilz Olivér szerint a következő tanévre készülve egyfajta bizalomépítés és sok esetben kármentés zajlik az oktatásban. Miközben a hosszú távú reformokat még elő kell készíteni, már most is történnek olyan változtatások, amelyek enyhíthetik az iskolák és a pedagógusok terheit. Ezek közé sorolta a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztését, amely szerinte jelentős adminisztratív terhet vett le a tanárok válláról.
Emellett bővülhet a használható taneszközök köre is. A jövőben nem kizárólag a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványokból dolgozhatnak az iskolák, hanem ismét használhatnak például szöveggyűjteményeket, matematika-feladatgyűjteményeket, atlaszokat és más segédkönyveket is.
Pilz arról is beszélt, hogy lezárult a tankerületek átvilágítása, és előkészítés alatt állnak azok a szabályozások, amelyek visszaadnának bizonyos jogosítványokat a tantestületeknek és az intézményvezetőknek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek fontos, de csak kisebb lépések, amelyek önmagukban még nem jelentik az oktatási rendszer átfogó reformját.
Mendrei László szerint önmagában már az is előrelépés, hogy ismét önálló oktatási minisztérium működik, amelyet egy, a szakmát jól ismerő vezető irányít. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az oktatás átalakításától nem lehet gyors eredményeket várni.
Az oktatás egy hatalmas tengerjáró hajó, amit rendkívül nehéz irányba állítani. Rángatni pedig pláne nem szabad
– fogalmazott. Ezért különösen fontos, hogy a változtatások előtt széles körű szakmai egyeztetések történjenek. Úgy látja, biztató, hogy a minisztérium a pedagógus-szakszervezetekkel, a Tanítanék Mozgalommal és más szakmai szervezetekkel is tárgyal.
Pilz Olivér támogathatónak nevezte azt az elképzelést is, hogy csökkenjen a kompetenciamérések száma. Az elmúlt években annyira megszaporodtak ezek a mérések, hogy azok szerinte már az iskolák mindennapi működését is akadályozták, például hosszú időre lefoglalták az informatikatermeket. Úgy gondolja, nemcsak a mérések mennyisége nőtt meg, hanem közben a szakmai minőségük is romlott. A tartósan gyengén teljesítő iskolák szigorúbb ellenőrzését ugyanakkor csak akkor tartja eredményesnek, ha az szakmai segítséggel is párosul.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
