Pilz Olivér szerint az új NAT és az óraszámcsökkentés előtt oktatási stratégiát kell építeni

Az oktatási rendszer átalakítása nem kezdődhet a Nemzeti alaptanterv átírásával vagy az óraszámok csökkentésével, először azt kell meghatározni, hogy mi legyen az iskola szerepe a 21. században – erről beszélt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az ATV-ben.

Pilz Olivér arról beszélt az ATV-ben, hogy szerinte egyszerre kell előkészíteni a hosszú távú reformokat és meghozni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek már a következő tanévben is javíthatják az iskolák működését.

Először is el kellene dönteni, hogy mi az oktatási stratégia, nagyon egyszerűen lefordítva: mi az iskola szerepe ma, a 2000-es évek első negyedén túl. Utána lehet NAT, utána lehet óraszámcsökkentés és minden más

– fogalmazott. Szerinte a jelenlegi Nemzeti alaptanterv túlzsúfolt, olyan mennyiségű tananyagot tartalmaz, amelyet még a legjobb képességű diákok is nehezen tudnak elsajátítani. Hangsúlyozta, hogy a változtatásokat szakmai méréseknek kell megelőzniük, majd a bevezetés után is vizsgálni kell azok hatását.

Ami most folyik az egyfajta bizalomépítés és kármentés

Pilz Olivér szerint a következő tanévre készülve egyfajta bizalomépítés és sok esetben kármentés zajlik az oktatásban. Miközben a hosszú távú reformokat még elő kell készíteni, már most is történnek olyan változtatások, amelyek enyhíthetik az iskolák és a pedagógusok terheit. Ezek közé sorolta a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztését, amely szerinte jelentős adminisztratív terhet vett le a tanárok válláról.

Emellett bővülhet a használható taneszközök köre is. A jövőben nem kizárólag a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványokból dolgozhatnak az iskolák, hanem ismét használhatnak például szöveggyűjteményeket, matematika-feladatgyűjteményeket, atlaszokat és más segédkönyveket is.

Pilz arról is beszélt, hogy lezárult a tankerületek átvilágítása, és előkészítés alatt állnak azok a szabályozások, amelyek visszaadnának bizonyos jogosítványokat a tantestületeknek és az intézményvezetőknek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek fontos, de csak kisebb lépések, amelyek önmagukban még nem jelentik az oktatási rendszer átfogó reformját.

Az oktatás nem fordítható meg egyik napról a másikra

Mendrei László szerint önmagában már az is előrelépés, hogy ismét önálló oktatási minisztérium működik, amelyet egy, a szakmát jól ismerő vezető irányít. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az oktatás átalakításától nem lehet gyors eredményeket várni.

Az oktatás egy hatalmas tengerjáró hajó, amit rendkívül nehéz irányba állítani. Rángatni pedig pláne nem szabad

– fogalmazott. Ezért különösen fontos, hogy a változtatások előtt széles körű szakmai egyeztetések történjenek. Úgy látja, biztató, hogy a minisztérium a pedagógus-szakszervezetekkel, a Tanítanék Mozgalommal és más szakmai szervezetekkel is tárgyal.

Kevesebb kompetenciamérés, több szakmai támogatás

Pilz Olivér támogathatónak nevezte azt az elképzelést is, hogy csökkenjen a kompetenciamérések száma. Az elmúlt években annyira megszaporodtak ezek a mérések, hogy azok szerinte már az iskolák mindennapi működését is akadályozták, például hosszú időre lefoglalták az informatikatermeket. Úgy gondolja, nemcsak a mérések mennyisége nőtt meg, hanem közben a szakmai minőségük is romlott. A tartósan gyengén teljesítő iskolák szigorúbb ellenőrzését ugyanakkor csak akkor tartja eredményesnek, ha az szakmai segítséggel is párosul.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.