A Tanítanék Mozgalom is véleményezte a pedagógus-továbbképzés rendszerének átalakításáról szóló rendelettervezetet. Többek között nagyobb szabadságot adnának az intézményeknek a belső képzések megszervezésében, erősítenék a nevelőtestület szerepét, és azt is szeretnék, hogy közelebbről vizsgálják meg azt, hogy a továbbképzések biztosan beleférnek-e a pedagógusok munkaidejébe.
A Tanítanék Mozgalom is elküldte észrevételeit a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló rendelet módosításának tervezetéhez, erről a szervezet egy Facebook-posztban számolt be. Az utóbbi napokban egyébként a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is megosztotta módosító javaslatait:
A kormány jelentősen átalakítaná a pedagógus-továbbképzés rendszerét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések és a gyakornoki továbbképzések, ezzel együtt pedig a kormány tájékoztatása szerint a gyakornokok NAT-vizsgája is. Az iskolák és óvodák ugyanakkor saját belső továbbképzéseket szervezhetnének. A pedagógusoknak továbbra is ötéves ciklusonként legalább 120 kreditet kellene megszerezniük.
A Tanítanék külön felhívta a figyelmet arra, hogy meg kellene vizsgálni, a továbbképzési kötelezettségek a gyakorlatban teljesíthetők-e a pedagógusok munkaidején belül. Szerintük fontos, hogy a képzések ne a pihenésre és regenerálódásra szánt idő terhére valósuljanak meg.
Hasonló problémára hívta fel korábban a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. A szakszervezet azt javasolta, hogy az intézményi belső továbbképzéseket tanítás nélküli munkanapokon, munkaidőben kelljen megszervezni, így azok nem jelentenének a rendes munkavégzésen felüli plusz időterhet a pedagógusoknak.
A PDSZ szerint ugyanis mindkét lehetséges megoldás problémákat okozhat: ha a pedagógus munkaidőben vesz részt továbbképzésen, az óráit és más feladatait a kollégáinak kell átvenniük, ami sok esetben díjazatlan helyettesítést jelent. Ha viszont munkaidőn kívül szervezik meg a képzést, akkor az a részt vevő pedagógus munkaterheit növeli.
A munkaidő és a helyettesítések kérdésével a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is foglalkozott. Ők azt javasolták, hogy a továbbképzésen részt vevő kollégák helyettesítését ne eseti helyettesítésként, hanem fizetett többlettanításként számolják el, és ehhez a költségvetésben is biztosítsanak megfelelő forrást.
Nemcsak a munkaterhek kérdésében van átfedés a szervezetek álláspontja között. A Tanítanék szerint felül kellene vizsgálni azt a korlátozást is, amely miatt a kötelezően megszerzendő krediteknek csak egy része teljesíthető intézményi továbbképzésekkel.
Szerintük, ha valóban az intézményi műhelymunka és a helyi szakmai fejlődés erősítése a cél, akkor nagyobb teret kellene adni az iskolák és óvodák saját képzéseinek.
A PDSZ ugyancsak kevésnek tartja az intézményi belső továbbképzésekkel megszerezhető krediteket. A tervezet alapján egy ilyen képzés 15 kreditet érne, és tanévenként legfeljebb egy lenne beszámítható. A szakszervezet szerint növelni kellene a belső képzésekre fordítható kreditek arányát, hogy azok ne csupán kiegészítő elemei, hanem érdemi részei lehessenek a továbbképzési kötelezettség teljesítésének.
A PSZ szintén emelné ezt a keretet: azt javasolták, hogy az intézményi belső továbbképzésekkel megszerezhető kreditek száma 15-ről 30-ra nőjön.
A Tanítanék a nevelőtestület szerepét is pontosabban szabályozná. A mozgalom szerint a rendeletnek világosan meg kellene határoznia, milyen formában kell bevonni a pedagógusközösséget a továbbképzési program kialakításába.
Azt javasolják, hogy az igazgatónak legalább kötelező legyen kikérnie a nevelőtestület véleményét a továbbképzések meghatározásakor.
Ezen a ponton is hasonló álláspontot képvisel a PDSZ. A szakszervezet szerint nem elegendő, hogy az igazgató a nevelőtestület „bevonásával” hagyja jóvá a belső továbbképzések szakmai programját: azt szeretnék, hogy a pedagógusközösség érdemi döntési jogot kapjon az intézmény szakmai szükségleteinek meghatározásában.
A Tanítanék szerint az intézményi belső továbbképzések témáit sem kellene túlságosan szűk keretek közé szorítani. Azt szeretnék, ha egyértelmű lenne, hogy az igazgatók az intézmény szakmai szükségletei alapján bármilyen releváns témában szervezhetnek továbbképzést.
Változtatnának az értékelésen is. Szerintük a képzések teljesítését nemcsak vizsgával vagy dolgozattal lehetne igazolni: a szabályozásnak el kellene ismernie például a portfóliót és a projektmunkát, valamint más korszerű értékelési formákat is.
A kisebb intézmények érdekében pedig lehetővé tennék intézményközi, tankerületi vagy regionális továbbképzések szervezését és elismerését, ami szerintük a pedagógusok közötti tudásmegosztást is erősíthetné.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
