Felvételi 2026: ezt kell tudni az ELTE állami ösztöndíjas helyeiről

A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet a bölcsészettudomány, a pedagógusképzés és a gazdaságtudományok területein hirdették meg.

2026-ban összesen 9636 állami ösztöndíjas helyet hirdetnek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felvételi során. Ez jócskán több amúgy, mint amennyi tavaly volt, akkor ugyanis majdnem ezerrel kevesebb, 8758 állami férőhely volt az egyetemen. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy előző évben durva visszaesést figyelhettünk meg: 32 egyetem csökkentette a 2025-ös felvételin az állami férőhelyek számát – az ELTE-n akkor 2062 támogatott férőhellyel volt kevesebb, mint 2024-ben.

Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin

Az idei keretlétszám az ELTE-n a legmagasabb minden egyem közül. A számokat csak a Debreceni Egyetem közelíti meg, ahol 9084 állami férőhelyet hirdettek meg.

Így alakulnak a keretszámok képzésterületenként:

  • bölcsészettudomány: 2483 fő
  • gazdaságtudományok: 1978 fő
  • informatika: 902 fő
  • jogi: 91 fő
  • műszaki: 77 fő
  • művészet: 9 fő
  • művészetközvetítés: 52 fő
  • pedagógusképzés: 2122 fő
  • sporttudomány: 335 fő
  • társadalomtudomány: 660 fő
  • természettudomány: 927 fő

Hogy a többi egyetemen hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu