Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.
Nem lesz könnyű dolga a felvételizőknek, ugyanis a tavalyihoz képest sokat változtak az idei állami ösztöndíjas keretszámok. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban kevesebb lett, mint 2024-ben volt.
Bár a legtöbb helyen nem beszélhetünk nagymértékű visszaesésekről, érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő egyetemek közül összesen 15-nél tapasztalható 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Egyes egyetemeken pedig akár 600-800 fővel kevesebben tanulhatnak majd ingyenesen.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Mutatjuk a listát, hogy mennyi állami férőhelyet hirdettek meg az egyetemek a 2025 szeptemberében induló képzésekre:
A számok alapján azt láthatjuk, hogy csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket. Utóbbi azért sem meglepő, mivel még 2024 márciusában az egyetem bejelentette, hogy idén szeptemberben elindítja tanárképző karját, amely mellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul.
A legnagyobb visszaesés azonban toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, amely 2062 férőhellyel csökkentette az idei keretszámát. Ezt kövezi a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem, amelyek közül mindkettő több mint 800 állami férőhellyel csökkent.
Bár az előbb felsoroltaknál kevesebb, de mégis jelentős a visszaesés még a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen, ahol előbbi 690-nel, utóbbi pedig 629-cel hirdetett meg kevesebb ösztöndíjas férőhelyet 2024-hez képest.
Az ELTE karain már előző évben is jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyre lehetett jelentkezni, mint 2023-ban. Tavaly arról számoltunk be, hogy az akkori eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyért folyt a verseny. Azonban az ELTE a mostani csökkenés ellenére is még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Viszont már nem sokkal van tőle lemaradva a második helyezett Debreceni Egyetem, az idei 8594 férőhelyével.
Frissítés: 2025.01.15.
Az államilag finanszírozott férőhelyekkel kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi tájékoztatást közölte:
„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
