Felvételi 2025: 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma

Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.

Nem lesz könnyű dolga a felvételizőknek, ugyanis a tavalyihoz képest sokat változtak az idei állami ösztöndíjas keretszámok. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban kevesebb lett, mint 2024-ben volt.

Bár a legtöbb helyen nem beszélhetünk nagymértékű visszaesésekről, érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő egyetemek közül összesen 15-nél tapasztalható 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Egyes egyetemeken pedig akár 600-800 fővel kevesebben tanulhatnak majd ingyenesen.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.

Mutatjuk a listát, hogy mennyi állami férőhelyet hirdettek meg az egyetemek a 2025 szeptemberében induló képzésekre:

  • Állatorvostudományi Egyetem – 210
  • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
  • Budapesti Corvinus Egyetem – 878
  • Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
  • Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
  • Debreceni Egyetem – 8594
  • Dunaújvárosi Egyetem – 677
  • Edutus Egyetem – 80
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
  • Gábor Dénes Egyetem – 306
  • Gál Ferenc Egyetem – 1256
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
  • Kodolányi János Egyetem – 339
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
  • Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
  • Milton Friedman Egyetem – 545
  • Miskolci Egyetem – 4328
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
  • Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
  • Neumann János Egyetem – 1185
  • Nyíregyházi Egyetem – 1753
  • Óbudai Egyetem – 3980
  • Pannon Egyetem – 1700
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
  • Pécsi Tudományegyetem – 5750
  • Semmelweis Egyetem – 2876
  • Soproni Egyetem – 1408
  • Széchenyi István Egyetem – 4780
  • Szegedi Tudományegyetem – 5685
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

A számok alapján azt láthatjuk, hogy csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket. Utóbbi azért sem meglepő, mivel még 2024 márciusában az egyetem bejelentette, hogy idén szeptemberben elindítja tanárképző karját, amely mellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul.

A legnagyobb visszaesés azonban toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, amely 2062 férőhellyel csökkentette az idei keretszámát. Ezt kövezi a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem, amelyek közül mindkettő több mint 800 állami férőhellyel csökkent.

Bár az előbb felsoroltaknál kevesebb, de mégis jelentős a visszaesés még a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen, ahol előbbi 690-nel, utóbbi pedig 629-cel hirdetett meg kevesebb ösztöndíjas férőhelyet 2024-hez képest.

Az ELTE karain már előző évben is jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyre lehetett jelentkezni, mint 2023-ban. Tavaly arról számoltunk be, hogy az akkori eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyért folyt a verseny. Azonban az ELTE a mostani csökkenés ellenére is még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Viszont már nem sokkal van tőle lemaradva a második helyezett Debreceni Egyetem, az idei 8594 férőhelyével.

Frissítés: 2025.01.15.

Az államilag finanszírozott férőhelyekkel kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi tájékoztatást közölte:

„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.