Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2024 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer hallgató kezdheti meg a felsőoktatási tanulmányait államilag finanszírozott formában. Van olyan egyetem, ahol 10 ezer diák is kaphat ösztöndíjat. Mutatjuk a számokat.
Míg 2022-ben még csak 60 563-an kerülhettek be állami ösztöndíjas képzésekre, addig a meghirdetett férőhelyek száma már tavaly is megközelítette a 100 ezret – derül ki a felvi.hu statisztikáiból. Bár egyes egyetemek csökkentették a férőhelyeket, más intézmények viszont emelték azokat, így idén is több mint 90 ezer hallgató pályázhat a támogatásra.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Az alábbi felsorolás pedig azt mutatja, hogy az egyes intézmények esetében hány felvételiző szerezhet államilag támogatott helyet:
A BGE-n 2023-ban még csak 3228 hallgató tanulhatott állami támogatásban, addig idén erre már 4892 felvételizőnek van lehetősége. Ebből pedig a gazdaságtudományok kapacitása 3902 fő. A Debreceni Egyetemen 2023-ban 7494 állami férőhelyet hirdettek, aminek a számát idén felemelték 9414-re. A Szegedi Tudományegyetemen is több mint ezerrel több hallgató kaphat állami ösztöndíjat az előző évhez képest.
Más nagy egyetemeken viszont komoly csökkentések figyelhetőek meg. Az ELTE a mostani eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyet hirdetett meg, amellyel még így is a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Nagyobb változás történt még a BME-n, ahol a tavalyi 6605 helyett már csak 4916 fő tanulhat ingyenesen. Ebből a legmagasabb létszám a műszaki képzési területen van, ahol állami ösztöndíjas formában összesen 2971 főt vehetnek fel.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.