Tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Jövő szeptemberben indul.

  • Székács Linda

"Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó új karon a pedagógusképzés széles spektruma megtalálható lesz, emellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul" - közölte a felsőoktatási intézmény kedden.

Közleményükben azt írják, a Kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is kialakítanak az NKE-n. Ehhez új kutatóhelyek alapítására, továbbá új oktatási és képzési helyszínek létrehozására és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítésére van szükség, emiattt további infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak majd végre a Ludovika Campuson.

"Az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul, az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját, míg a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával" - írják, hozzátéve, hogy az "NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében egyaránt van lehetőség tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére."

Frissítés (03.20. - 14:26)

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik az átalakítás ellen

A PSZ lapunknak küldött közleményében tájékoztatott arról, hogy megdöbbenéssel szembesültek azokkal az elmúlt napokban megjelent információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a kormány az oktatás egészét ideológiai alapokra helyezné, amivel a társadalom szétszakadását erősítené.

Bár hivatalos tájékoztatást a kormányzati elképzelésekről nem kaptak, de a részintézkedések szerintük azt mutatják, hogy a kormány határozott szándéka a társadalom szétszakítása és a pedagógusok megosztása. Ezt pedig alátámasztja az is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézményekre, az „általános” tanárképzést pedig a modell-váltott egyetemekre bíznák. Szerintük az ilyen rendszerszintű átalakítást nem szabadna széles körű társadalmi vita, a szakma, a szakmai szervezetek és az oktatáspolitikusok bevonása nélkül véghez vinni.

Ezért a szakszervezet arra kéri a közoktatásért és a felsőoktatásért felelős minisztereket, hogy „nyilatkozzanak egyértelműen arról, hogy valóban támogatják-e a részinformációkból felsejlő átalakítást, az oktatás kasztosodásának kialakulását!”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.