Közszolgálati kommunikációs mesterszakot indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A szeptemberben induló mesterképzésén a közszolgálati és közigazgatási szervek igényeihez igazodva tanítják majd a kommunikáció- és médiatudományt.
Jövő szeptemberben indul.
"Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kart indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó új karon a pedagógusképzés széles spektruma megtalálható lesz, emellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul" - közölte a felsőoktatási intézmény kedden.
Közleményükben azt írják, a Kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is kialakítanak az NKE-n. Ehhez új kutatóhelyek alapítására, továbbá új oktatási és képzési helyszínek létrehozására és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítésére van szükség, emiattt további infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak majd végre a Ludovika Campuson.
"Az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul, az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját, míg a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával" - írják, hozzátéve, hogy az "NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében egyaránt van lehetőség tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére."
Frissítés (03.20. - 14:26)
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozik az átalakítás ellen
A PSZ lapunknak küldött közleményében tájékoztatott arról, hogy megdöbbenéssel szembesültek azokkal az elmúlt napokban megjelent információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a kormány az oktatás egészét ideológiai alapokra helyezné, amivel a társadalom szétszakadását erősítené.
Bár hivatalos tájékoztatást a kormányzati elképzelésekről nem kaptak, de a részintézkedések szerintük azt mutatják, hogy a kormány határozott szándéka a társadalom szétszakítása és a pedagógusok megosztása. Ezt pedig alátámasztja az is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézményekre, az „általános” tanárképzést pedig a modell-váltott egyetemekre bíznák. Szerintük az ilyen rendszerszintű átalakítást nem szabadna széles körű társadalmi vita, a szakma, a szakmai szervezetek és az oktatáspolitikusok bevonása nélkül véghez vinni.
Ezért a szakszervezet arra kéri a közoktatásért és a felsőoktatásért felelős minisztereket, hogy „nyilatkozzanak egyértelműen arról, hogy valóban támogatják-e a részinformációkból felsejlő átalakítást, az oktatás kasztosodásának kialakulását!”
A szeptemberben induló mesterképzésén a közszolgálati és közigazgatási szervek igényeihez igazodva tanítják majd a kommunikáció- és médiatudományt.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.