Közszolgálati kommunikációs mesterszakot indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A szeptemberben induló mesterképzésén a közszolgálati és közigazgatási szervek igényeihez igazodva tanítják majd a kommunikáció- és médiatudományt.

  • Székács Linda

Közszolgálati kommunikáció menedzsment és digitális média szakirányt indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - írják a lapunkhoz eljuttatott közleményükben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen induló kommunikációs képzés célja, hogy olyan kommunikációs és médiaszakembereket bocsássanak ki az egyetemről, akik a megszerzett tudásukat képesek – vezetői szerepben is – a folyamatos változásokhoz igazítani

- szerepel a közleményben.

Az egyetem szerint a mesterképzés tantervét "valós munkaerőpiaci igények" alapján dolgozták ki, tekintve, hogy "az utóbbi években a közigazgatásban és a közszférában jelentős igény mutatkozott képzett kommunikátorok iránt", de a hazai kínálatában eddig nem volt olyan képzés, ami ezt kifejezetten a közszolgálat és a közigazgatási szervek sajátos igényeihez igazítva adná át.

"A szakon két specializáció indul: az egyik a digitális média, a másik a közszolgálati és politikai kommunikációmenedzsment lesz. Az előbbin a szervezeti digitálismédia-kezelés, a mesterséges intelligenciára építő folyamatok vizsgálata, illetve a digitális médiatudatosság fejlesztése kerül előtérbe. A másik specializáció a közszolgálati és közéleti vezetőképzést segíti elő, a politikai kommunikáció, a nemzetközi tárgyalástechnika, a közszereplők médiagyakorlata, illetve a fenntartható vezetői kommunikáció alapvetéseivel. Mindezek alapján a szak hallgatói többek között olyan kérdésekre is választ kaphatnak majd, mint hogy hogyan érdemes egy közszereplőnek megjelennie a médiában, hogyan tudja a kommunikáció során a lehető legjobb képet kialakítani magáról és az általa képviselt szervezetről. A tudatos médiakezelés kialakításában a szervezeti kommunikáció és ennek pszichológiai vonatkozásai is fontos szerepet játszanak" - teszik hozzá.

A képzés az egyetem kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésén indul majd az őszi félévben, amire a tervek szerint a 2023. júliusában kezdődő pótfelvételi időszakban lehet majd jelentkezni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.