130 ezer felvételizőnek kell megküzdenie a januárban súlyosan csökkentett számú állami ösztöndíjas férőhelyekért. A legnagyobb verseny idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lesz.
Március elején Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára azzal büszkélkedett, hogy idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma, arról viszont egyikük sem tett említést, hogy a kormány idén tovább csökkentette az elérhető államilag finanszírozott képzéshelyeket, holott az Eduline-on januárban számoltunk be arról, hogy összesen 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek száma a 2025-ös felsőoktatási felvételiben
2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.
"Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től" - közölte ezzel kapcsolatban az Akadémiai Dolgozók Fóruma január 15-én.
ÁTVERT EGYETEMEK, ÁTVERT DIÁKOK: A MAGYAR FELSŐOKTATÁS- ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA LEGÚJABB KUDARCAAz alulfinanszírozott,...
Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Tuesday, January 14, 2025
Harc a férőhelyekért
A jelentkezési számok alapján a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lehet a bejutásért, kiváltképp állami ösztöndíjas helyekre.
Közel 19 ezer diák szeretne bekerülni gazdálkodási és menedzsment alapképzésre valamelyik magyar egyetemre; beleértve azokat is, akik államilag finanszírozott képzésre, önköltséges képzésre, nappali tagozatra, illetve levelező munkarendre jelentkeztek, és azokat is, akik nem a felvételi listájuk első helyén, hanem például a második, harmadik, vagy sokadik helyen jelölték meg.
Az Oktatási Hivatal által közölt számok szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment a legkeresettebb egyetemi szak. Igaz, nappali tagozaton, első helyen "csak" 4484-en jelölték meg a felvételi listájukban.
Az összes jelentkező számát tekintve a gazdálkodási és menedzsment közel tízezer fővel előzi meg a második helyen álló pszichológiát és nyolcezer fővel a harmadik helyen álló keresedelem és marketinget.
Erre a tíz szakra jelentkeztek a legtöbben 2025-ben nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre:
Ezek alapján az idei lista alig különbözik a tavalyitól. A szakok tulajdonképpen ugyanazok, mindössze egy képzés esett ki a top 10-ből, ez pedig a kommunikáció- és médiatudomány, ami 1515 elsőhelyes jelentkezővel tavaly még a 9. volt a listában, idén azonban nem jutott be a tíz legnépszerűbb szak közé.
Ha egyébként beleszámoljuk a levelező munkarendben tanulókat és az önköltséges képzésekre jelentkezőket is, akkor a 2025-ös lista némileg másként alakul. Az öt legnépszerűbb képzés az Oktatási Hivatal szerint így a(z)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
