Rekordszámú jelentkező, kevesebb állami férőhely - ezen a 10 alap- és osztatlan szakon lesz a legnagyobb a verseny a 2025-ös felvételin

130 ezer felvételizőnek kell megküzdenie a januárban súlyosan csökkentett számú állami ösztöndíjas férőhelyekért. A legnagyobb verseny idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lesz.

  • Székács Linda

Március elején Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára azzal büszkélkedett, hogy idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma, arról viszont egyikük sem tett említést, hogy a kormány idén tovább csökkentette az elérhető államilag finanszírozott képzéshelyeket, holott az Eduline-on januárban számoltunk be arról, hogy összesen 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek száma a 2025-ös felsőoktatási felvételiben

2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.

"Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től" - közölte ezzel kapcsolatban az Akadémiai Dolgozók Fóruma január 15-én.

 

ÁTVERT EGYETEMEK, ÁTVERT DIÁKOK: A MAGYAR FELSŐOKTATÁS- ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA LEGÚJABB KUDARCAAz alulfinanszírozott,...

Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Tuesday, January 14, 2025

Harc a férőhelyekért

A jelentkezési számok alapján a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lehet a bejutásért, kiváltképp állami ösztöndíjas helyekre.

Közel 19 ezer diák szeretne bekerülni gazdálkodási és menedzsment alapképzésre valamelyik magyar egyetemre; beleértve azokat is, akik államilag finanszírozott képzésre, önköltséges képzésre, nappali tagozatra, illetve levelező munkarendre jelentkeztek, és azokat is, akik nem a felvételi listájuk első helyén, hanem például a második, harmadik, vagy sokadik helyen jelölték meg.

Az Oktatási Hivatal által közölt számok szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment a legkeresettebb egyetemi szak. Igaz, nappali tagozaton, első helyen "csak" 4484-en jelölték meg a felvételi listájukban.

Az összes jelentkező számát tekintve a gazdálkodási és menedzsment közel tízezer fővel előzi meg a második helyen álló pszichológiát és nyolcezer fővel a harmadik helyen álló keresedelem és marketinget.

Erre a tíz szakra jelentkeztek a legtöbben 2025-ben nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre:

  1. gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
  2. pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
  3. kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
  4. jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
  5. általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
  6. mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
  7. nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
  8. ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
  9. osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
  10. pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)

Ezek alapján az idei lista alig különbözik a tavalyitól. A szakok tulajdonképpen ugyanazok, mindössze egy képzés esett ki a top 10-ből, ez pedig a kommunikáció- és médiatudomány, ami 1515 elsőhelyes jelentkezővel tavaly még a 9. volt a listában, idén azonban nem jutott be a tíz legnépszerűbb szak közé.

Ha egyébként beleszámoljuk a levelező munkarendben tanulókat és az önköltséges képzésekre jelentkezőket is, akkor a 2025-ös lista némileg másként alakul. Az öt legnépszerűbb képzés az Oktatási Hivatal szerint így a(z)

    1. gazdálkodási és menedzsment (7142 elsőhelyes jelentkező)
    2. pszichológia (6530 elsőhelyes jelentkező)
    3. óvodapedagógus (4499 elsőhelyes jelentkező)
    4. kereskedelem és marketing (4373 elsőhelyes jelentkező)
    5. mérnökinformatikus (3651 elsőhelyes jelentkező)

      Hozzászólások

      „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

      Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

      Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

      A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

      Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

      Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.