Továbbra is az ELTE az élen – ezekre az egyetemekre jelentkeztek idén a legtöbben

Az első öt helyre két fővárosi és három vidéki intézmény került.

  • Rodler Lili

Pénteken közölte az Oktatási Hivatal a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás statisztikáit. Ezek alapján idén szeptembertől több mint 130 ezren szeretnének valamelyik felsőoktatási intézményben hallgatók lenni, ami nem csupán 7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi évben, de az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma is. De az is kiderült a statisztikákból, hogy idén a legidősebb jelentkező betöltötte a 83. életévét, a legkeresettebb szakok pedig továbbra is a gazdasági, műszaki és informatikai képzések.

Az egyetemek népszerűségi sorrendjében nem sok minden változott. A legtöbb elsőhelyes jelentkezőt idén is az ELTE vonzotta, amit a legnagyobb vidéki intézmények követnek.

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb egyetem rangsorát:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  2. Debreceni Egyetem
  3. Szegedi Tudományegyetem
  4. Pécsi Tudományegyetem
  5. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
  6. Széchenyi István Egyetem
  7. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  8. Óbudai Egyetem
  9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  10. Károli Gáspár Református Egyetem
  11. Semmelweis Egyetem
Felvi.hu

Az ELTE esetében - ami tavaly is az élen volt az elsőhelyes jelentkezők szempontjából - idén 1157 fővel többen jelentkeztek a szeptemberben induló kurzusokra.

A legtöbben a Gazdaságtudományi Karra jelentkeztek, azon belül is a gazdálkodás és menedzsment alapszakra. Ezt összesen 2561-en jelölték meg, 533-an első helyen.

Intézményi pontok számítása 2025

Kifejezetten magas jelentkezőszámot ért el idén a Debreceni Egyetem. A tavalyi 9950 főt az idei általános eljárásban sikerült 864 jelentkezővel túlszárnyalni. A DE esetében pedig a leggyakrabban választott képzés az általános orvosi. Ezt összesen 1767 fő jelölte meg, ebből 431-en a jelentkezési listájuk első helyén.

A harmadik helyen szereplő Szegedi Tudományegyetemen is az általános orvosi képzés dominált leginkább. Összesen 1903 fő jelentkezett rá, ebből 446-an első helyen jelölték ezt meg. De a Pécsi Tudományegyetemen is az általános orvos képzés volt a legnépszerűbb; 1952-en jelölték meg a jelentkezési listájuk valamelyik helyén, míg a második helyen a gyógytornász képzés volt a befutó, összesen 806-an jelölték meg.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen pedig a gazdálkodás és menedzsment alapképzés lett idén a legtöbbet megjelölt képzés. Össze 3183-an adták be a jelentkezésüket nappali képzésre államilag finanszírozott formában. A második helyen pedig a kereskedelem és marketing szerepel 2714 jelentkezővel.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.