Lehet 220 de 350 is - ezeken a szakokon vannak minimumponthatárok 2025-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Vannak szakok, amiken nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást, egyes képzéseken viszont magasra teszik a lécet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

Mutatjuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen milyen szakokon vannak minimumponthatárok, és hány pontot kell elérni ahhoz, hogy ezeken legyen esély a bejutásra:

Állam- és Jogtudományi Kar

  • igazságügyi igazgatási - 280 pont
  • politikatudományok - 280 pont
  • személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási - 280 pont

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

  • gyógypedagógia - 220 pont

Bölcsészettudományi Kar

  • anglisztika - 280 pont
  • germanisztika (skandinavisztika) - 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (japán) - 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (koreai) - 280 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány - 280 pont
  • régészet - 280 pont
  • szabad bölcsészet - 280 pont
  • zenekultúra - 280 pont

Gazdaságtudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Informatikai Kar

  • gépészmérnöki - 300 pont
  • műszaki menedzser- 280 pont
  • programtervező informatikus - 300 pont

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

  • edző - 280 pont
  • emberi erőforrások - 280 pont
  • közösségszervezés - 280 pont
  • pedagógia - 280 pont
  • pszichológia – 350 pont
  • rekreáció és életmód - 280 pont
  • sportszervezés - 280 pont

Tanító- és Óvóképző Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Társadalomtudományi Kar

  • alkalmazott közgazdaságtan - 320 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (Szombathely) - 280 pont
  • kereskedelem és marketing (Szombathely) - 280 pont
  • nemzetközi tanulmányok - 320 pont
  • pénzügy és számvitel (Szombathely) - 280 pont
  • szociális munka - 300 pont
  • szociológia - 320 pont
  • turizmus-vendéglátás (Szombathely) - 280 pont

Természettudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.