Idén be lehet kerülni az egyetemre 280 pont alatt is? Itt a válasz

Változott a 2023-as egyetemi felvételi néhány alapvető szabálya - idén már nincsenek minimumponthatárok. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

  • Eduline

2023-tól megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Korábban ezek voltak azok a ponthatárok, ami alatt szóba sem jöhetett az egyetem, ugyanis aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhette el a képzését.

A fenti - ma már nem érvényes - ponthatárokat egyébként az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kellett elérni. Mivel ez az első felvételi időszak, hogy nincsenek érvényben, az, hogy mennyivel lesz esetleg alacsonyabb a bekerülési határ, csak június végén, a ponthatárhúzás napján derül ki, de az biztos, hogy jogszabályi akadály már nincs az esetleg 280 pontnál kevesebbel felvételizők előtt sem.

Idén hogyan kell kiszámolni a pontokat? Itt nézhetitek meg.

Sőt, 2023-tól nincsenek központi előzetes ponthatárok sem. A korábban a legnépszerűbb képzéseken megállapított ponthatárok intézménytől függetlenül vonatkoztak az egyes szakokra, aki ezeket nem érte el, nem tanulhatott az adott szakon állami ösztöndíjas képzésen.

 

Felvi

Viszont fontos, hogy csak a központi ponthatárok szűntek meg - az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy előzetes ponthatárokhoz kötik a sikeres felvételit. Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg.

Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?