Minimumponthatárhoz kötik a bejutást minden alapképzésen.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Míg a korábbi szabályozás szerint addig
sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.
Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például van olyan szak, amin nincs minimumponthatár, míg a gyógypedagógia szakhoz legalább 220 pont kell, pszichológiára viszont már 350.
A kivételeket erősíti azonban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ami - egyetlen alapszak kivételével- egységes szabályozás mellett döntött. Minden alapszakra felvételizőnek legalább 320 pontot kell elérni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélye bejutni a képzésre.
Ez tehát az alábbi alapképzéseket érinti a BME-n:
Kivételt egyedül a szakoktató alapszak képez, amin 320 helyett 300 pontos minimumponthatárt kell elérni.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
