180, 200, 320 - ilyen minimumponthatárok vannak a Debreceni Egyetemen 2025-ben

Van olyan szak, amin nincs minimumponthatár, a bölcsészkarra való bejutáshoz viszont minimum 200, a gyógyszerészeknek pedig 320 pont kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni a Debreceni Egyetemre.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

Mutatjuk, a Debreceni Egyetemen milyen szakokon vannak minimumponthatárok, és hány pontot kell elérni ahhoz, hogy ezeken legyen esély a bejutásra:

Állam- és Jogtudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Általános Orvostudományi Kar

  • orvosi diagnosztikai analitikus - 245 pont

Bölcsészettudományi Kar

  • anglisztika - 200 pont
  • germanisztika (néderlandisztika) – 200 pont
  • germanisztika (német) – 200 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány – 200 pont
  • informatikus könyvtáros – 200 pont
  • közösségszervezés – 200 pont
  • magyar - 200 pont
  • nemzetközi tanulmányok – 200 pont
  • néprajz – 200 pont
  • pedagógia – 200 pont
  • politikatudományok – 200 pont
  • pszichológia – 200 pont
  • szabad bölcsészet – 200 pont
  • szlavisztika (orosz) – 200 pont
  • szociális munka – 200 pont
  • szociológia – 200 pont
  • történelem – 200 pont
  • újlatin nyelvek és kultúrák (francia, olasz, spanyol) – 200 pont

Egészségtudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Fogorvostudományi Kar

  • digitális fogászati tervezés – 280 pont
  • fogorvos – 280 pont

Gazdaságtudományi Kar

  • agrár- és üzleti digitalizáció – 200 pont
  • gazdálkodási és menedzsment– angol 280 pont, magyar 240
  • gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 200 pont
  • kereskedelem és marketing – angol 280 pont, magyar 240
  • nemzetközi gazdálkodás – 240 pont
  • pénzügy és számvitel – 240 pont
  • rekreáció és életmód – 200 pont
  • sportszervezés – 200 pont
  • turizmus-vendéglátás – 200 pont

Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő – 200 pont
  • gyógypedagógia – 200 pont
  • óvodapedagógus – 200 pont
  • romológia – 200 pont
  • szociálpedagógia – 180 pont

Gyógyszerésztudományi Kar

  • gyógyszerész - 320 pont

Informatikai Kar

  • gazdaságinformatikus – 280 pont
  • mérnökinformatikus – 280 pont
  • programtervező informatikus - 280 pont

Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

  • élelmiszermérnöki – 200 pont
  • kertészmérnöki – 200 pont
  • lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki – 200 pont
  • mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
  • mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki – 200 pont
  • precíziós mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
  • természetvédelmi mérnöki – 200 pont
  • vadgazda mérnöki – 200 pont

Műszaki Kar

  • építészmérnöki – 250 pont
  • építőmérnöki – 250 pont
  • gépészmérnöki - 250 pont
  • járműmérnöki – 250 pont
  • környezetmérnöki – 250 pont
  • mechatronikai mérnöki – 250 pont
  • műszaki menedzser – 250 pont

Természettudományi és Technológiai Kar

  • anyagmérnöki – 240 pont
  • biológia – 240 pont
  • biomérnöki – 240 pont
  • biotechnológia – 240 pont
  • edző – 220 pont
  • fizika - 240 pont
  • földrajz – 240 pont
  • földtudományi – 240 pont
  • kémia – 240 pont
  • környezettan – 240 pont
  • matematika – 240 pont
  • vegyészmérnöki – 240 pont
  • villamosmérnöki – 240 pont

Zeneművészeti Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Minimumponthatárok 2025

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.