Nincs már központi minimumponthatár, de egyes egyetemekre vagy szakokra idén sem lehet 200, 320, vagy éppen 400 pont alatt bekerülni

Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumot két évvel ezelőtt eltörölték, 2025-ben is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni. Van, ahol ez alacsonyabb lett, máshol viszont magasabb.

  • Székács Linda

2023-ban megszűntek a felsőoktatási felvételi jogszabályba foglalt minimumponthatárai.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Jelentősen csökkentek a ponthatárok

A minimumponthatárok eltörlésének egyik következménye lett, hogy számos egyetemen csökkentek a bejutáshoz szükséges ponthatárok az elmúlt két felvételi időszakban. 2024-ben a Dunaújvárosi Egyetem államilag finanszírozott, nappali tagozatos gépészmérnöki képzésére például 252 ponttal lehetett bekerülni, ugyanerre a szakra pedig a Nyíregyházi Egyetemen elég volt 246 pont is. A Tokaj-Hegyalja Egyetem államilag támogatott kisgyermeknevelő alapképzésére 208 volt a ponthatár, a rendszerint rendkívül magas pontokat igénylő gazdálkodási és menedzsment szakra pedig alig 205.

Az önköltséges szakok esetében viszont ezeknél sokkal hajmeresztőbb ponthatárok is előfordultak a 2024-es általános felvételi időszakban. A Wesley János Lelkészképző Főiskola környezettan alapképzésére 98, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing alapképzésére 82, gazdaságinformatikus szakra pedig csak 78 pont kellett a bejutáshoz.

Mindezekkel kapcsolatban Polónyi István oktatáskutató az Eduline-nak korábban azt mondta;

"Magyarországon a felsőoktatási intézmények lemorzsolódása 2010-ig körülbelül 40 százalék volt, most pedig körülbelül 30 százalék lehet. Nincsenek pontos adatok, mert bár számolnak ilyeneket, nem hozzák nyilvánosságra, de nagyjából azért lehet tudni, hogy az arány továbbra is magas. Ha pedig beengedünk valakit közepes, vagy annál gyengébb eredménnyel a felsőoktatásba, majdnem biztos, hogy ki fog onnan esni. Ma viszont a modellváltó egyetemek egyik eleme pontosan az, hogy ha nagy a lemorzsolódás, akkor kevesebb pénzt kapnak, a magánegyetemeknél pedig a tandíjbevétel egy alap kérdés, tehát senkinek nem érdeke a lemorzsolódás. Ez tulajdonképpen a bukásmentes iskola esete: mivel senkinek nem érdeke a lemozsolódás, ezért a diplomák szintje fog csökkenni."

Van, ahol 220, máshol 400 a minimum

Bár a ponthatárok számos esetben csökkentek a központilag meghatározott minimumponthatárok eltörlésével, számos felsőoktatási intézménybe, vagy legalább egyes képzésekre továbbra sem lehet bekerülni egy bizonyos pontszám elérése nélkül. Van, ahol ez alacsonyabb lett, mint amennyi a korábbi 280 pontos határ volt, máshol viszont jelentősen emelkedett.

400 pont alatt nem lehet bejutni például a Budapesti Corvinus Egyetemre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig az alapszakok esetében 320 pont a bejutási küszöb. De minimumponthatárokról döntött egyes szakokon az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, ahol

  • gyógypedagógia szakra legalább 220,
  • anglisztikára 280,
  • gépészmérnökire 300,
  • pszichológiára pedig legalább 350

pontot kell elérni a bekerüléshez.

A Debreceni Egyetem anglisztika alapképzésére csak azok juthatnak be, akik minimum 200 pontot összeszednek, míg ez a minimumponthatár a programtervező informatikus szak esetében már 280, osztatlan gyógyszerész képzésen pedig 320.

De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan induló Nemeskürty István Tanárképző Karára pedig minimum 200 ponttal lehet majd bekerülni.

Azt, hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg. Kattintsatok arra az egyetemre, majd arra a karra, végül pedig a szakra, ami szimpatikus nektek. Az, hogy van-e meghatározott minimumponthatár, egy zöld keretben jelenik meg a felületen a képen látható módon:

 

Képernyőfotó/Felvi

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.