98, 82, 78 - ezek az idei felvételi legalacsonyabb ponthatárai

Egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Mutatjuk, mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.

  • Székács Linda

Mindössze 78 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akiket a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola költégtérítéses gazdaságinformatikus képzésére vettek fel. Ezzel ez a pontszám a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.

Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.

Ezek miatt azonban leginkább azoknak a diákoknak kellett aggódni, akik valamilyen jellemzően magas ponthatárokat húzó egyetemre vagy szakra jelentkeztek. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas alapképzéseire például 440 pont alatt nem lehetett bekerülni.

Ellenben a Wekerle főiskola gazdaságinformatikus képzése mellett alacsony volt a ponthatár - a maximális 500 pontból mindösssze 82 pont - a nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing szakon is, ami egyébként a felvételi egyik legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzése. A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, szintén önköltséges környezettan szakára pedig 98 pontot kellett elérni a jelentkezőknek.

Ez azért lehetséges, mert a megújult felvételi eljárásban eltörölték a minimumponthatárokat, ami eddig az alap- és osztatlan képzések esetében 280, felsőoktatási szakképzések esetében 240, mesterképzéseken pedig 50 pont volt.

Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.

Ponthatárok 2024

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.