Egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Mutatjuk, mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.
Mindössze 78 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akiket a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola költégtérítéses gazdaságinformatikus képzésére vettek fel. Ezzel ez a pontszám a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.
Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.
Ezek miatt azonban leginkább azoknak a diákoknak kellett aggódni, akik valamilyen jellemzően magas ponthatárokat húzó egyetemre vagy szakra jelentkeztek. A Budapesti Corvinus Egyetem állami ösztöndíjas alapképzéseire például 440 pont alatt nem lehetett bekerülni.
Ellenben a Wekerle főiskola gazdaságinformatikus képzése mellett alacsony volt a ponthatár - a maximális 500 pontból mindösssze 82 pont - a nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing szakon is, ami egyébként a felvételi egyik legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó alapképzése. A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, szintén önköltséges környezettan szakára pedig 98 pontot kellett elérni a jelentkezőknek.
Ez azért lehetséges, mert a megújult felvételi eljárásban eltörölték a minimumponthatárokat, ami eddig az alap- és osztatlan képzések esetében 280, felsőoktatási szakképzések esetében 240, mesterképzéseken pedig 50 pont volt.
Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
