Ezen a tíz szakon nagyon magas ponthatárokat húztak a 2024-es felvételin

Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Sőt, van olyan levelezős képzés, ahol a maximum ötszáz pont kellett a bejutáshoz

  • Tornyos Kata

Idén is nagyon magas pontszám kellett a Budapesti Corvinus Egyetem alapképzéséhez, a nemzetközi gazdálkodás szakhoz legalább 478 pontra volt szükség.

Ponthatárok 2024

Máshol is születtek extrém magas ponthatárok, mutatjuk a teljes listát:

Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont

Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 467 pont

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 464 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 460 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, állami): 460 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, állami): 455 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - kommunikáció-és médiatudomány (magyar nyelvű, állami): 444 pont

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.