Ezen a tíz szakon nagyon magas ponthatárokat húztak a 2024-es felvételin

Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Sőt, van olyan levelezős képzés, ahol a maximum ötszáz pont kellett a bejutáshoz

  • Tornyos Kata

Idén is nagyon magas pontszám kellett a Budapesti Corvinus Egyetem alapképzéséhez, a nemzetközi gazdálkodás szakhoz legalább 478 pontra volt szükség.

Ponthatárok 2024

Máshol is születtek extrém magas ponthatárok, mutatjuk a teljes listát:

Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont

Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 467 pont

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 464 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 460 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, állami): 460 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, állami): 455 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - kommunikáció-és médiatudomány (magyar nyelvű, állami): 444 pont

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.