Van ahol 320, másik szakon 407 pontot kellett elérni a BME legnépszerűbb alapképzésein

Mutatjuk, a Műegyetem legnépszerűbb állami ösztöndíjas alapszakjainak a ponthatárait.

Összesen 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben.

Ponthatárok 2024

Az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a 400-at, több esetben pedig 430-at is. Emellett a felvételizők több mint 90 százaléka olyan kiemelkedő pluszteljesítményeket nyújtott, mint például nyelvtudás vagy versenyeredmények, amelyekkel megszerezték a maximális 100 intézményi pontot.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Mutatjuk a legnépszerűbb alapszakok ponthatárait:

mérnökinformatikus: 340

villamosmérnöki: 320

gépészmérnöki: 320

mechatronikai mérnöki: 320

építészmérnöki: 398

gazdálkodási és menedzsment: 407

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

Közvetítésünket a ponthatárok alakulásáról itt tudjátok követni:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.