Felvételi 2024: itt vannak a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések ponthatárai

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek a felsőoktatási felvételi eljárásban. Amit azonban tudni lehet, az az elsőhelyes jelentkezők száma. Eszerint idén sem sikerült letaszítani a népszerűségi rangsor első helyéről a gazdálkodási és menedzsment szakot, aminek a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésére összesen 4064-en jelentkeztek.

Ponthatárok 2024

De nagy a verseny a második legnépszerűbb képzésen, pszichológián is, amire 2758-an jelentkeztek állami ösztöndíjas, nappali képzési rendben, a lista harmadik helyén szereplő osztatlan jogászképzésre pedig 2409-en.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 370
  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409

pszichológia

  • ELTE: 453
  • KRE: 441
  • PPKE: 460
  • SZTE: 446

jogász

  • ELTE: 476
  • KRE: 436
  • DE: 431

kereskedelem és marketing

  • BGE: 371
  • ELTE: 406
  • PTE: 377

mérnökinformatikus

  • BME: 340
  • ÓE: 382
  • SZE: 310

nemzetközi gazdálkodás

  • BGE: 370
  • ELTE: 426
  • CORVINUS: 478 (angol nyelven)

programtervező informatikus

  • ELTE: 365
  • DE: 322
  • PTE: 291

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 415
  • PPKE: 395
  • PTE: 424
  • Corvinus: 444

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.