Ponthatárok 2024: mutatjuk, hány pont kellett a pszichológia alapszakhoz

Idén is kifejezetten magasak voltak a ponthatárok a pszichológia alapszakon, volt ahova 460 pont kellett a bejutáshoz.

A pszichológia szak évek óta az egyik legnépszerűbb szak a felvételizők körében. Évente több ezer hallgató választja ezt a képzést. Idén 4984-en  jelölték meg első helyen, ennél többen egyedül csak a gazdálkodási és menedzsment (6801) szakra jelenkeztek első helyen. Az összes jelentkezést nézve pszichológia szakra pedig 20254 jelentkezés érkezett.

Ponthatárok 2024

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia alapszakát sokan jelölték meg első helyen, amelynek államilag támogatott formájára 1158-an, az önköltséges változatára pedig 259-en adták be a jelentkezésüket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara is népszerű volt: első helyen 1064-en jelentkeztek államilag finanszírozott pszichológia képzésre. Az első helyes jelentkezők közül pedig 55-en a fizetős változatot jelölték meg.

A Károli Gáspár Református Egyetem állami finanszírozott, magyar nyelvű képzésére 884-en jelentkeztek első helyen, az angol nyelvű, államilag finanszírozott szakot elsőnek 49-en jelölték meg.

 

A 2024-es felvételi ponthatárok nappalis, állami pszichológia alapszakon:

  • Debreceni Egyetem – 443 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 453 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem –  441 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 460 pont
  • Pécsi Tudományegyetem – 437 pont
  • Szegedi Tudományegyetem – 446 pont

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.