Van, ahol 159 ponttal többet kellett elérni, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel állami helyett

Informatikus, mérnök és orvosi képzésen is volt olyan egyetem, ahol az önköltséges szak ponthatárát sokkal magasabbra tették, mint az államilag finanszírozottét. Bár a legtöbb esetben az államin szokták meghúzni a magasabb ponthatárokat, idén is találtunk olyan helyeket, ahol ez fordítva történt.

Gál Luca

A Debreceni Egyetemen találtuk a legnagyobb különbséget, ahol 159 ponttal volt magasabb a ponthatár a gépészmérnöki önköltséges képzésen, de az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés.

Ponthatárok 2024

Itt nézhetitek meg az összes 2024-es ponthatárt.

Mutatjuk, hol kellett több pontot elérni ahhoz, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel az államilag támogatott helyett:

BGE gazdaságinformatikus

állami: 301 pont, önköltséges 378 pont

BME fizika

állami: 391 pont, önköltséges: 420 pont

BME energetikai mérnöki

állami: 321 pont, önköltséges: 390 pont

DE gépészmérnöki

állami: 255 pont, önköltséges: 414 pont

OE-AMK mérnökinformatikus

állami: 240 pont, önköltséges: 390 pont

OE-AMK műszaki menedzser

állami: 228 pont, önköltséges: 377 pont

PTE általános orvos

állami: 397 pont, önköltséges: 400 pont

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás

Ezeket várja el a minisztérium a szakképzési centrumok leendő főigazgatóitól

Közoktatás

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

Lannert Judit: a technikai munkatársak is megkapják a béremelést a NOKS-dolgozók mellett

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.

Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.