Van, ahol 159 ponttal többet kellett elérni, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel állami helyett

Informatikus, mérnök és orvosi képzésen is volt olyan egyetem, ahol az önköltséges szak ponthatárát sokkal magasabbra tették, mint az államilag finanszírozottét. Bár a legtöbb esetben az államin szokták meghúzni a magasabb ponthatárokat, idén is találtunk olyan helyeket, ahol ez fordítva történt.

A Debreceni Egyetemen találtuk a legnagyobb különbséget, ahol 159 ponttal volt magasabb a ponthatár a gépészmérnöki önköltséges képzésen, de az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés.

Ponthatárok 2024

Itt nézhetitek meg az összes 2024-es ponthatárt.

Mutatjuk, hol kellett több pontot elérni ahhoz, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel az államilag támogatott helyett:

BGE gazdaságinformatikus

  • állami: 301 pont, önköltséges 378 pont

BME fizika

  • állami: 391 pont, önköltséges: 420 pont

BME energetikai mérnöki

  • állami: 321 pont, önköltséges: 390 pont

DE gépészmérnöki

  • állami: 255 pont, önköltséges: 414 pont

OE-AMK mérnökinformatikus

  • állami: 240 pont, önköltséges: 390 pont

OE-AMK műszaki menedzser

  • állami: 228 pont, önköltséges: 377 pont

PTE általános orvos

  • állami: 397 pont, önköltséges: 400 pont
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.