Van, ahol 159 ponttal többet kellett elérni, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel állami helyett

Informatikus, mérnök és orvosi képzésen is volt olyan egyetem, ahol az önköltséges szak ponthatárát sokkal magasabbra tették, mint az államilag finanszírozottét. Bár a legtöbb esetben az államin szokták meghúzni a magasabb ponthatárokat, idén is találtunk olyan helyeket, ahol ez fordítva történt.

A Debreceni Egyetemen találtuk a legnagyobb különbséget, ahol 159 ponttal volt magasabb a ponthatár a gépészmérnöki önköltséges képzésen, de az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus szakán is 150 pont volt az eltérés.

Ponthatárok 2024

Itt nézhetitek meg az összes 2024-es ponthatárt.

Mutatjuk, hol kellett több pontot elérni ahhoz, hogy önköltséges képzésre vegyenek fel az államilag támogatott helyett:

BGE gazdaságinformatikus

  • állami: 301 pont, önköltséges 378 pont

BME fizika

  • állami: 391 pont, önköltséges: 420 pont

BME energetikai mérnöki

  • állami: 321 pont, önköltséges: 390 pont

DE gépészmérnöki

  • állami: 255 pont, önköltséges: 414 pont

OE-AMK mérnökinformatikus

  • állami: 240 pont, önköltséges: 390 pont

OE-AMK műszaki menedzser

  • állami: 228 pont, önköltséges: 377 pont

PTE általános orvos

  • állami: 397 pont, önköltséges: 400 pont
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.