Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Míg a korábbi szabályozás szerint addig
- 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
- 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
- 50 pont alatt pedig mesterképzésre
sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.
Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás, kivételt képez azonban a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol egységesen minden alapszakon 400 pont a ponthatár.
Ez tehát az alábbi alapképzéseket érinti:
- alkalmazott közgazdaságtan
- filozófia, politika, gazdaság
- gazdálkodási és menedzsment
- gazdaságinformatikus
- kommunikáció- és médiatudomány
- nemzetközi gazdálkodás
- nemzetközi tanulmányok
- pénzügy és számvitel
- üzleti adattudomány
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
