Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
A miniszter azt mondta, a Tisza Párt továbbra is tartja magát a kampányban tett vállalásaihoz, így az iskolakezdési támogatást még szeptember előtt megkaphatják az érintett családok.
A támogatás a párt úgynevezett „100% családprogramjának” egyik eleme. A programban szerepel több családtámogatási forma megduplázása is: emelnék a családi pótlék összegét, az anyasági támogatást, valamint a gyes és a gyed összegét is.
A tervek szerint emellett minden újszülött után egy 50 ezer forint értékű „Gyermekem született” kelengyecsomagot is biztosítanának a családoknak.
Az Orbán-kormány az elmúlt években nem működtetett külön, országos iskolakezdési támogatási rendszert a magyarországi családok számára. A tanévkezdés előtt ugyanakkor rendszeresen előrehozták a szeptemberi családi pótlék és más családtámogatások kifizetését augusztus végére.
Az iskolakezdési terhek enyhítésében elsősorban az önkormányzatok és bizonyos esetekben a munkáltatók játszottak szerepet. Több településen és budapesti kerületben is lehetett beiskolázási támogatást igényelni, jellemzően 10-30 ezer forint közötti összegben, de volt olyan önkormányzat is, ahol 40 ezer forintos támogatást adtak a családoknak. A támogatások feltételei településenként eltértek, de általában figyelembe vették a család jövedelmi helyzetét, az állandó lakcímet és a gyermek tanulói jogviszonyát.
Előfordult az is, hogy a munkáltató adott pénzbeli juttatást vagy utalványt azoknak a dolgozóknak, akik köznevelésben tanuló gyereket neveltek. Ezt az összeget tanszerekre, ruházatra vagy más iskolakezdési kiadásokra lehetett fordítani. A pénzbeli támogatás összege akár a minimálbér 30 százalékát is elérhette.
Miközben Magyarországon nem volt egységes állami iskolakezdési támogatás, a határon túli magyar családok számára külön rendszer működött a „Szülőföldön magyarul” program keretében.
A Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított támogatás összege 2022-ben emelkedett jelentősen: a korábbi 22 400 forintról 100 ezer forintra nőtt. A támogatást erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar diákok is igényelhették.
Gyerekenként több tízezer forintos költséget jelent az iskolakezdés a családoknak, Magyarországon mégis csak önkormányzati segítségre vagy civil szervezetekre számíthatnak a rászorulók. Miközben a magyar állam az elmúlt években ötszörösére emelte a határon túli gyerekek beiskolázási támogatásának összegét, nálunk a családi pótléké sem nőtt 2008 óta.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
