Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Az újonnan megválasztott miniszter még hétfőn a meghallgatásán beszélt arról, hogy az oktatási rendszer átalakítása során kiindulópont, hogy a 21. századi kompetenciák fejlesztése – így a kritikai gondolkodás, az együttműködés, a kreativitás, a kommunikáció, a digitális készségek és a társadalmi felelősségvállalás – ne különálló célként jelenjen meg, hanem az oktatás egészét áthassa.
„Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk” – jelentette ki Lannert Judit a meghallgatásán
A frissen kinevezett miniszter kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre hordoz lehetőségeket és kockázatokat is, ezért sok szempontból meg kell vizsgálni.
„Fel kell készülnünk rá, mert vannak előnyei és veszélyei is, és pontosan tudnunk kell, hogyan használjuk” – hangzott el a meghallgatáson. Ennek érdekében egy külön felelős – egy koordinátor – kinevezését is elképzelhetőnek tartja az oktatási tárcán belül, aki folyamatosan figyeli a technológia beépülését és hatásait.
Lannert szerint az AI-szerepe elsősorban a pedagógusok támogatása lehet. Ugyanakkor határozottan elutasítja azt a megközelítést, hogy a tanulási folyamatot kiválthatná a technológia.
„Nem arról van szó, hogy a gyerekek AI-generált feladatokra AI-val válaszoljanak” – fogalmazott, kiemelve, hogy az oktatás lényege nem kerülhet ki a tanulási folyamatból.
Az Európai Unió Tanácsa is hasonló irányt fogalmaz meg friss állásfoglalásában: a mesterséges intelligencia komoly lehetőséget jelent az oktatás modernizálására, de csak akkor, ha nem szorítja háttérbe a pedagógusokat.
A dokumentum szerint az AI alkalmazásának etikusnak, biztonságosnak és befogadónak kell lennie, miközben az emberi döntéshozatal és a tanári szerep megmarad középpontban.
Hangsúlyozzák: a mesterséges intelligencia segíthet a személyre szabott oktatásban, csökkentheti a tanárok adminisztratív terheit, és javíthatja az oktatáshoz való hozzáférést is. Ugyanakkor kiemelik, hogy a pedagógusok nem csupán felhasználói, hanem értelmezői és irányítói is a technológiának.
Athena Michaelidou, Ciprus oktatási minisztere szerint a tanárok szerepe különösen fontos: ők segítik a diákokat eligazodni a digitális térben, és kritikai gondolkodásra nevelik őket.
Az EU szerint a tagállamoknak több területen is lépniük kell annak érdekében, hogy az AI felelősen jelenjen meg az iskolákban. Ezek között szerepel a pedagógusok digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeinek fejlesztése, az AI beépítése a tanárképzésbe, valamint az oktatásra szabott eszközök fejlesztésének támogatása.
Emellett fontos cél a digitális egyenlőtlenségek csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az AI ne növelje, hanem éppen csökkentse a pedagógusok munkaterheit.
Mit kezdjen egy diák egy olyan videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? És honnan tudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia által adott magabiztos válasz valóban igaz? Ezekre a mindennapokban is fontos kérdésekre adnak a Detekto.hu új tananyagai.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
