Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Az újonnan megválasztott miniszter még hétfőn a meghallgatásán beszélt arról, hogy az oktatási rendszer átalakítása során kiindulópont, hogy a 21. századi kompetenciák fejlesztése – így a kritikai gondolkodás, az együttműködés, a kreativitás, a kommunikáció, a digitális készségek és a társadalmi felelősségvállalás – ne különálló célként jelenjen meg, hanem az oktatás egészét áthassa.
„Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk” – jelentette ki Lannert Judit a meghallgatásán
A frissen kinevezett miniszter kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre hordoz lehetőségeket és kockázatokat is, ezért sok szempontból meg kell vizsgálni.
„Fel kell készülnünk rá, mert vannak előnyei és veszélyei is, és pontosan tudnunk kell, hogyan használjuk” – hangzott el a meghallgatáson. Ennek érdekében egy külön felelős – egy koordinátor – kinevezését is elképzelhetőnek tartja az oktatási tárcán belül, aki folyamatosan figyeli a technológia beépülését és hatásait.
Lannert szerint az AI-szerepe elsősorban a pedagógusok támogatása lehet. Ugyanakkor határozottan elutasítja azt a megközelítést, hogy a tanulási folyamatot kiválthatná a technológia.
„Nem arról van szó, hogy a gyerekek AI-generált feladatokra AI-val válaszoljanak” – fogalmazott, kiemelve, hogy az oktatás lényege nem kerülhet ki a tanulási folyamatból.
Az Európai Unió Tanácsa is hasonló irányt fogalmaz meg friss állásfoglalásában: a mesterséges intelligencia komoly lehetőséget jelent az oktatás modernizálására, de csak akkor, ha nem szorítja háttérbe a pedagógusokat.
A dokumentum szerint az AI alkalmazásának etikusnak, biztonságosnak és befogadónak kell lennie, miközben az emberi döntéshozatal és a tanári szerep megmarad középpontban.
Hangsúlyozzák: a mesterséges intelligencia segíthet a személyre szabott oktatásban, csökkentheti a tanárok adminisztratív terheit, és javíthatja az oktatáshoz való hozzáférést is. Ugyanakkor kiemelik, hogy a pedagógusok nem csupán felhasználói, hanem értelmezői és irányítói is a technológiának.
Athena Michaelidou, Ciprus oktatási minisztere szerint a tanárok szerepe különösen fontos: ők segítik a diákokat eligazodni a digitális térben, és kritikai gondolkodásra nevelik őket.
Az EU szerint a tagállamoknak több területen is lépniük kell annak érdekében, hogy az AI felelősen jelenjen meg az iskolákban. Ezek között szerepel a pedagógusok digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeinek fejlesztése, az AI beépítése a tanárképzésbe, valamint az oktatásra szabott eszközök fejlesztésének támogatása.
Emellett fontos cél a digitális egyenlőtlenségek csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az AI ne növelje, hanem éppen csökkentse a pedagógusok munkaterheit.
Mit kezdjen egy diák egy olyan videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? És honnan tudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia által adott magabiztos válasz valóban igaz? Ezekre a mindennapokban is fontos kérdésekre adnak a Detekto.hu új tananyagai.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
