Félrevezető egészségtippek és hallucináló MI: oktatóanyagok segítenek a tinédzsereknek a kritikus gondolkozásban

Mit kezdjen egy diák egy olyan videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? És honnan tudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia által adott magabiztos válasz valóban igaz? Ezekre a mindennapokban is fontos kérdésekre adnak a Detekto.hu új tananyagai.

  • Eduline

Az Eduline-on is többször foglalkoztunk már olyan témákkal, amelyek a közösségi média veszélyeire hívják fel a fiatalok figyelmét. Az NMHH korábban például egy veszélyes TikTok-trendre figyelmeztetett közleményében. Egy kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a félrevezető videók hatására sok fiatal tévesen gondolja magáról, hogy autista vagy ADHD-val él. Ezek a példák is azt erősítik, miért kiemelten fontos, hogy a tizenévesek kritikusan viszonyuljanak a velük szembejövő online tartalmakhoz.

A 13–18 éveseknek szóló Detekto kurzusok célja pedig, hogy a fiatalok magabiztosabban mozogjanak az online térben, és ne csak befogadják, hanem kritikusan értelmezzék is a rájuk zúduló információkat. Az új fejezetek két aktuális témát dolgoznak fel: a közösségi médiában terjedő félrevezető egészségügyi tartalmakat, valamint a mesterséges intelligencia használatát.

Idea Alapítvány
Az Idea Alapítványt 2019-ben hozták létre a Televele Egyesület és az álhírekkel foglalkozó Urbanlegends.hu oldal szakértői. A szervezet célja a fiatalok kritikai gondolkodásának és médiaértésének fejlesztése iskolai környezetben. Az alapítvány akkreditált tanárképzési programot és tanóraterveket kínál általános- és középiskolai tanároknak, megalapozva ezzel a kritikai médiaműveltség iskolai fejlesztését.

TikTok-tippek, csodadiéták, rejtett reklámok

Az egyik új tananyag azt mutatja meg, hogyan lehet ellenőrizni a közösségi médiában – különösen a TikTokon – terjedő egészségtippeket és trendeket. A rövid videók és interaktív feladatok segítenek felismerni a túlzó állításokat, a rejtett reklámokat és azokat a tartalmakat, amelyek valójában befolyásolni akarják a nézőket.

A diákok megtanulhatják feltenni a legfontosabb kérdéseket is: ki mondja ezt, miért mondja, és mire alapozza az állításait. A tananyag arra is felhívja a figyelmet, hogy a népszerűség nem egyenlő a hitelességgel, az algoritmusok pedig sokszor nem a legmegbízhatóbb, hanem a legfigyelemfelkeltőbb tartalmakat erősítik fel.

Mit tud és mit nem tud az MI?

A másik új fejezet a mesterséges intelligencia működését és mindennapi használatát mutatja be. A tananyag felhasználói szemszögből közelíti meg a témát: mire jók az MI-eszközök, mik a korlátaik, és milyen veszélyekre érdemes figyelni.

Külön foglalkozik azzal is, hogy az MI néha „hallucinál”, vagyis valósnak tűnő, de valójában kitalált információkat adhat. Ezért fontos, hogy a kapott válaszokat senki ne fogadja el automatikusan, hanem szükség esetén ellenőrizze hiteles forrásokból.

Tanároknak is segítség lehet

Az online kurzusokat elsősorban önálló tanulásra fejlesztették, de iskolai munkában is jól használhatók. Az új fejezetekhez tanári útmutató is készült, amely ötleteket ad az órai feldolgozáshoz. A mesterséges intelligenciáról szóló rész ráadásul angol nyelven is elérhető, így akár angolórán is felhasználható.

 

Az álhírekkel szemben senki sem védett teljesen

„A Covid-oltással chipet ültettek az emberekbe. Az 5G rákot okoz. Idekattintva tiéd lehet ingyen a legújabb iPhone.” Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel szinte minden nap találkozhatunk az interneten, azonban gyakran fel sem ismerjük elsőre, ha valótlan állításról van szó.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.