Sok, ADHD-val és autizmussal kapcsolatos TikTok-videó pontatlan – állítja egy tanulmány, amely szerint ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy fiatalok azt hiszik, valamilyen idegrendszeri fejlődési zavaruk van. A szakértők sürgetik a közösségi platformok szigorúbb tartalommoderálását.
A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust kutatói a közösségi médiában megjelenő, mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk minőségét vizsgálták. 27 tanulmányt elemeztek, amelyek összesen 5057, különböző platformokon – köztük a YouTube-on, TikTokon, Facebookon, Instagramon és az X-en – megjelent bejegyzést dolgoztak fel – írja a South China Morning Post, amit a Qubit szúrt ki.
Az eredmények szerint a félretájékoztatás aránya széles skálán mozog: míg a YouTube Kids felületén a szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében egyáltalán nem találtak pontatlanságot, addig a YouTube-on közzétett klausztrofóbiával foglalkozó tartalmaknál ez az arány elérte az 56,9 százalékot. A kutatók kiemelték, hogy a félretájékoztatás következetesen nagyobb arányban fordul elő a TikTokon, mint más platformokon.
A TikTokon vizsgált ADHD-val kapcsolatos videók 52 százaléka, az autizmusról szóló tartalmak 41 százaléka bizonyult pontatlannak. Ezzel szemben a YouTube-on átlagosan 22 százalék, a Facebookon pedig valamivel 15 százalék alatti volt a félretájékoztatás aránya.
Dr. Eleanor Chatburn hangsúlyozta: a közösségi médiában terjedő mentális egészséggel kapcsolatos információk különösen nagy hatással vannak a fiatalokra, akik egyre gyakrabban ezekből a forrásokból próbálják értelmezni tüneteiket és lehetséges diagnózisaikat.
A félretájékoztatás azonban nemcsak a súlyos állapotok félreértelmezéséhez és hétköznapi viselkedések indokolatlan kórosításához vezethet, hanem késleltetheti azok diagnózisát is, akik valóban segítségre szorulnak.
Ugyanakkor a személyes tapasztalatok megosztása is fontos szerepet játszik: ezek segíthetnek az érintetteknek abban, hogy úgy érezzék, megértik őket, és hozzájárulnak a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Azonban kulcsfontosságú, hogy a bizonyítékokon alapuló, szakértői információk is jól láthatók és könnyen hozzáférhetők legyenek.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
