A félrevezető videók miatt számos fiatal tévesen hiszi, hogy autista vagy ADHD-s

Sok, ADHD-val és autizmussal kapcsolatos TikTok-videó pontatlan – állítja egy tanulmány, amely szerint ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy fiatalok azt hiszik, valamilyen idegrendszeri fejlődési zavaruk van. A szakértők sürgetik a közösségi platformok szigorúbb tartalommoderálását.

A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust kutatói a közösségi médiában megjelenő, mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk minőségét vizsgálták. 27 tanulmányt elemeztek, amelyek összesen 5057, különböző platformokon – köztük a YouTube-on, TikTokon, Facebookon, Instagramon és az X-en – megjelent bejegyzést dolgoztak fel – írja a South China Morning Post, amit a Qubit szúrt ki.

Az eredmények szerint a félretájékoztatás aránya széles skálán mozog: míg a YouTube Kids felületén a szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében egyáltalán nem találtak pontatlanságot, addig a YouTube-on közzétett klausztrofóbiával foglalkozó tartalmaknál ez az arány elérte az 56,9 százalékot. A kutatók kiemelték, hogy a félretájékoztatás következetesen nagyobb arányban fordul elő a TikTokon, mint más platformokon.

A TikTokon vizsgált ADHD-val kapcsolatos videók 52 százaléka, az autizmusról szóló tartalmak 41 százaléka bizonyult pontatlannak. Ezzel szemben a YouTube-on átlagosan 22 százalék, a Facebookon pedig valamivel 15 százalék alatti volt a félretájékoztatás aránya.

Dr. Eleanor Chatburn hangsúlyozta: a közösségi médiában terjedő mentális egészséggel kapcsolatos információk különösen nagy hatással vannak a fiatalokra, akik egyre gyakrabban ezekből a forrásokból próbálják értelmezni tüneteiket és lehetséges diagnózisaikat.

A félretájékoztatás azonban nemcsak a súlyos állapotok félreértelmezéséhez és hétköznapi viselkedések indokolatlan kórosításához vezethet, hanem késleltetheti azok diagnózisát is, akik valóban segítségre szorulnak.

Ugyanakkor a személyes tapasztalatok megosztása is fontos szerepet játszik: ezek segíthetnek az érintetteknek abban, hogy úgy érezzék, megértik őket, és hozzájárulnak a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Azonban kulcsfontosságú, hogy a bizonyítékokon alapuló, szakértői információk is jól láthatók és könnyen hozzáférhetők legyenek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István