Sok, ADHD-val és autizmussal kapcsolatos TikTok-videó pontatlan – állítja egy tanulmány, amely szerint ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy fiatalok azt hiszik, valamilyen idegrendszeri fejlődési zavaruk van. A szakértők sürgetik a közösségi platformok szigorúbb tartalommoderálását.
A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust kutatói a közösségi médiában megjelenő, mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk minőségét vizsgálták. 27 tanulmányt elemeztek, amelyek összesen 5057, különböző platformokon – köztük a YouTube-on, TikTokon, Facebookon, Instagramon és az X-en – megjelent bejegyzést dolgoztak fel – írja a South China Morning Post, amit a Qubit szúrt ki.
Az eredmények szerint a félretájékoztatás aránya széles skálán mozog: míg a YouTube Kids felületén a szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében egyáltalán nem találtak pontatlanságot, addig a YouTube-on közzétett klausztrofóbiával foglalkozó tartalmaknál ez az arány elérte az 56,9 százalékot. A kutatók kiemelték, hogy a félretájékoztatás következetesen nagyobb arányban fordul elő a TikTokon, mint más platformokon.
A TikTokon vizsgált ADHD-val kapcsolatos videók 52 százaléka, az autizmusról szóló tartalmak 41 százaléka bizonyult pontatlannak. Ezzel szemben a YouTube-on átlagosan 22 százalék, a Facebookon pedig valamivel 15 százalék alatti volt a félretájékoztatás aránya.
Dr. Eleanor Chatburn hangsúlyozta: a közösségi médiában terjedő mentális egészséggel kapcsolatos információk különösen nagy hatással vannak a fiatalokra, akik egyre gyakrabban ezekből a forrásokból próbálják értelmezni tüneteiket és lehetséges diagnózisaikat.
A félretájékoztatás azonban nemcsak a súlyos állapotok félreértelmezéséhez és hétköznapi viselkedések indokolatlan kórosításához vezethet, hanem késleltetheti azok diagnózisát is, akik valóban segítségre szorulnak.
Ugyanakkor a személyes tapasztalatok megosztása is fontos szerepet játszik: ezek segíthetnek az érintetteknek abban, hogy úgy érezzék, megértik őket, és hozzájárulnak a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Azonban kulcsfontosságú, hogy a bizonyítékokon alapuló, szakértői információk is jól láthatók és könnyen hozzáférhetők legyenek.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
