A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust kutatói a közösségi médiában megjelenő, mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk minőségét vizsgálták. 27 tanulmányt elemeztek, amelyek összesen 5057, különböző platformokon – köztük a YouTube-on, TikTokon, Facebookon, Instagramon és az X-en – megjelent bejegyzést dolgoztak fel – írja a South China Morning Post, amit a Qubit szúrt ki.
Az eredmények szerint a félretájékoztatás aránya széles skálán mozog: míg a YouTube Kids felületén a szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében egyáltalán nem találtak pontatlanságot, addig a YouTube-on közzétett klausztrofóbiával foglalkozó tartalmaknál ez az arány elérte az 56,9 százalékot. A kutatók kiemelték, hogy a félretájékoztatás következetesen nagyobb arányban fordul elő a TikTokon, mint más platformokon.
A TikTokon vizsgált ADHD-val kapcsolatos videók 52 százaléka, az autizmusról szóló tartalmak 41 százaléka bizonyult pontatlannak. Ezzel szemben a YouTube-on átlagosan 22 százalék, a Facebookon pedig valamivel 15 százalék alatti volt a félretájékoztatás aránya.
Dr. Eleanor Chatburn hangsúlyozta: a közösségi médiában terjedő mentális egészséggel kapcsolatos információk különösen nagy hatással vannak a fiatalokra, akik egyre gyakrabban ezekből a forrásokból próbálják értelmezni tüneteiket és lehetséges diagnózisaikat.
A félretájékoztatás azonban nemcsak a súlyos állapotok félreértelmezéséhez és hétköznapi viselkedések indokolatlan kórosításához vezethet, hanem késleltetheti azok diagnózisát is, akik valóban segítségre szorulnak.
Ugyanakkor a személyes tapasztalatok megosztása is fontos szerepet játszik: ezek segíthetnek az érintetteknek abban, hogy úgy érezzék, megértik őket, és hozzájárulnak a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növeléséhez. Azonban kulcsfontosságú, hogy a bizonyítékokon alapuló, szakértői információk is jól láthatók és könnyen hozzáférhetők legyenek.
