Veszélyes TikTok-trendre figyelmeztet az NMHH

Kamaszfiúk szégyenítenek meg lányokat Lengyelországban, a jelenség pedig itthon is megjelenhet.

Egy újabb, gyorsan terjedő TikTok-trend miatt figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A Lengyelországból indult „Szon Patrol” jelenség lényege, hogy kamaszfiúk önjelölt „erkölcsrendészekként” videózzák le a szerintük kihívóan öltözködő lány kortársaikat, majd a felvételeket az érintettek engedélye nélkül teszik közzé. A kommentekben gyakran megszégyenítik és becsmérlik a lányokat. Már több mint 12 ezer ilyen videó kering a neten.

A trend neve a „patrol” (járőr) és a „szon” szavakból ered – utóbbi egy prostitúcióra utaló sértés rövidítése, amelyet a készítők azért használnak, hogy kikerüljék az algoritmusok tiltásait. A lengyel sajtó szerint nem szervezett csoport vagy mozgalom áll a háttérben, csupán kamasz társaságok, akik az „erkölcsvédelem” látszatával próbálják igazolni a lányok megalázását. A jelenség Lengyelországban komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről.

Nem csak gyerekcsíny – súlyos pszichés hatása lehet

Az NMHH szerint a „Szon Patrol” rávilágít egy veszélyes trendre: a kifejezetten lányokat célzó megszégyenítés egyszerre sérti a gyerekek méltóságát és hosszú távon pszichés károkat is okozhat. A titokban készült videók újra és újra felbukkanhatnak a közösségi médiában, ami erős szorongást, félelmet, elszigetelődést, akár depressziót is kiválthat az érintetteknél.

A szakértők szerint a fiatalok motivációi sokfélék lehetnek: frusztráció, csoportnyomás, szereplési vágy vagy egyszerűen a „lájkvadászat”. A jelenséget az is erősítheti, hogy a közösségben valamennyire elfogadott a női test kontrollálása.

Magyarországon is előfordulhat – és részben már jelen is van

Bár a „Szon Patrol” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalok is ugyanazokat a platformokat használják, így a tartalom könnyen átgyűrűzhet. Az NMHH szerint a probléma itthon is ismerős: sok iskolában előfordul, hogy lányokról készült, számukra kellemetlen fotókat vagy videókat tesznek közzé az osztálycsoportokban, gúnyos kommentek kíséretében. Ez ugyan kevésbé látványos, mint a lengyel trend, de ugyanúgy az online bántalmazás része.

Mit tehet a környezet?

A szakemberek szerint több szereplő felelőssége is megjelenik:

  • Szülők: fontos, hogy figyeljék gyerekeik online jelenlétét, beszélgessenek velük a net veszélyeiről, és biztosítsák őket arról, hogy baj esetén hozzájuk fordulhatnak.
  • Pedagógusok: iskolai közegben is fel kell ismerni a zaklatás jeleit, és rendszeresen beszélni arról, mi számít bántalmazásnak.
  • Online platformok: az EU új digitális szabályozása (DSA) kötelezi őket a jogellenes tartalmak gyors eltávolítására és a kiskorúak védelmére.

Az NMHH hangsúlyozza: a gyerekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. Az érintetteknek azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.