Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kamaszfiúk szégyenítenek meg lányokat Lengyelországban, a jelenség pedig itthon is megjelenhet.
Egy újabb, gyorsan terjedő TikTok-trend miatt figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A Lengyelországból indult „Szon Patrol” jelenség lényege, hogy kamaszfiúk önjelölt „erkölcsrendészekként” videózzák le a szerintük kihívóan öltözködő lány kortársaikat, majd a felvételeket az érintettek engedélye nélkül teszik közzé. A kommentekben gyakran megszégyenítik és becsmérlik a lányokat. Már több mint 12 ezer ilyen videó kering a neten.
A trend neve a „patrol” (járőr) és a „szon” szavakból ered – utóbbi egy prostitúcióra utaló sértés rövidítése, amelyet a készítők azért használnak, hogy kikerüljék az algoritmusok tiltásait. A lengyel sajtó szerint nem szervezett csoport vagy mozgalom áll a háttérben, csupán kamasz társaságok, akik az „erkölcsvédelem” látszatával próbálják igazolni a lányok megalázását. A jelenség Lengyelországban komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről.
Nem csak gyerekcsíny – súlyos pszichés hatása lehet
Az NMHH szerint a „Szon Patrol” rávilágít egy veszélyes trendre: a kifejezetten lányokat célzó megszégyenítés egyszerre sérti a gyerekek méltóságát és hosszú távon pszichés károkat is okozhat. A titokban készült videók újra és újra felbukkanhatnak a közösségi médiában, ami erős szorongást, félelmet, elszigetelődést, akár depressziót is kiválthat az érintetteknél.
A szakértők szerint a fiatalok motivációi sokfélék lehetnek: frusztráció, csoportnyomás, szereplési vágy vagy egyszerűen a „lájkvadászat”. A jelenséget az is erősítheti, hogy a közösségben valamennyire elfogadott a női test kontrollálása.
Magyarországon is előfordulhat – és részben már jelen is van
Bár a „Szon Patrol” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalok is ugyanazokat a platformokat használják, így a tartalom könnyen átgyűrűzhet. Az NMHH szerint a probléma itthon is ismerős: sok iskolában előfordul, hogy lányokról készült, számukra kellemetlen fotókat vagy videókat tesznek közzé az osztálycsoportokban, gúnyos kommentek kíséretében. Ez ugyan kevésbé látványos, mint a lengyel trend, de ugyanúgy az online bántalmazás része.
Mit tehet a környezet?
A szakemberek szerint több szereplő felelőssége is megjelenik:
Az NMHH hangsúlyozza: a gyerekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. Az érintetteknek azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.