Többek között például csökkenti a koncentrációt.
A rövid formátumú videók mérhetően károsak a mentális egészségre - írja az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatása alapján az Euronews.
Tavaly a „brain rot”, vagyis "agyrohadás" lett az Oxford Dictionary Év Szava – egy olyan kifejezés, ami a magyarázat szerint jól megragadta az „alacsony minőségű online tartalmak, különösen a közösségi médiában” való túlzott fogyasztás hatásai miatti aggodalmakat.
Az, hogy a brain rot nem csupán egy mém, hanem valós jelenség, most az Amerikai Pszichológiai Társaság friss eredményei is megerősítették, amelyek szerint a túlzott tartalomfogyasztás egy valódi neurokognitív szindróma, amely mérhető károsodást okoz az agyban.
A kutatók 71 tanulmány 98 299 résztvevőjének adatait elemezték, és felfedezték, hogy minél több rövid videós tartalmat néz valaki, annál kevésbé tud odafigyelni valamire, és "a felhasználók érzéketlenné válnak az olyan lassabb, nagyobb erőfeszítést igénylő kognitív feladatokra, mint az olvasás, a problémamegoldás vagy a mélyebb tanulás.”
A habituáció stimulálja az agy jutalmazó rendszerét, ami a tanulmány szerint megerősíti a szokássá váló használatot, és „társas elszigetelődéshez, alacsonyabb életelégedettséghez, valamint az önértékelés és a testkép romlásához” vezethet. A platformok fokozott használata továbbá a rosszabb alvásminőséggel, a szorongással és magányossággal is összefügg.
Röviden: az alacsony minőségű digitális tartalmaknak való túlzott kitettség észrevehetően befolyásolja az agyunk működését. Minél többet nézi valaki a TikTokhoz hasonló platformok rövid videóit, annál jobban romlik a figyelmi kapacitása, ami a mentális egészségére és kritikus gondolkodására is hat.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
