Magyaráz, gyakoroltat, felkészít a dolgozatra – digitális pedagógiai asszisztenst fejleszt az Oktatási Hivatal

A Tekla névre keresztelt rendszer célja, hogy egyszerre segítse a pedagógusok munkáját és a diákok tanulását. A tervek szerint az új eszközt már májustól tesztelhetik, októbertől pedig szélesebb körben teszik elérhetővé.

Mesterséges intelligencián alapuló digitális pedagógiai asszisztens fejlesztésébe kezdett az Oktatási Hivatal – jelentették be. A fejlesztéssel tanárok mindennapi munkáját könnyítenék meg, miközben a diákok számára is hatékonyabbá és élményszerűbbé tennék a tanulást.

Úgy tervezik, hogy idén májusban elkezdik tesztelni, az első körben közel ezer pedagógus és kétezer diák próbálhatja ki a rendszert. Ezt követően októbertől már több tízezer tanár és mintegy 400 ezer felső tagozatos tanuló számára is elérhetővé válhat.

Mit tud a Tekla?

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a rendszer nem nyílt internetes forrásokra épít, hanem a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) ellenőrzött tananyagait használja. Ezeket kombinálják a legújabb nagy nyelvi modellekkel és egy interaktív, vizuális avatárral.

A rendszer jelenleg közel 44 ezer tankönyvi egységet és hat évfolyam teljes tananyagát tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy a diákok:

  • visszanézhetik és átismételhetik az órán tanultakat,
  • különböző nézőpontokból érthetik meg az anyagot,
  • interaktív feladatokon keresztül gyakorolhatnak.

Tekla mint digitális asszisztens nemcsak információt közöl és válaszol, hanem tanulásirányítási funkciót is ellát.

Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal hangsúlyozza, hogy a Tekla egyik legnagyobb előnye a zárt rendszer. Míg sok ismert mesterségesintelligencia-alapú eszköz nyílt internetes tartalmakból dolgozik, addig ez a platform kizárólag ellenőrzött, jogtiszta tananyagokra épül.

A cél az, hogy ne jelenjenek meg téves vagy pontatlan információk, minden válasz igazodjon a hivatalos tantervi szabályozáshoz és a diákok megbízható forrásból tanuljanak.

Tesztelték és pozitívak a visszajelzések

A rendszert már 2025-ben kipróbálták egy pilot program keretében, amelyben pedagógusok, diákok és az Oktatási Hivatal szakértői is részt vettek.

A szakértők szerint a Tekla nyelvezete érthető és diákbarát, a válaszai összhangban vannak a tananyaggal és alkalmas lehet akár számonkérésekre való felkészítésre is.

A fejlesztés egyik legfontosabb következő lépése, hogy a rendszer figyelembe tudja venni a diákok egyéni haladását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a Tekla képes lehet követni, ki hol tart a tananyagban, ennek megfelelően adhat feladatokat és magyarázatokat és személyre szabott tanulási útvonalakat kínálhat.

A szakértők szerint ez komoly előrelépést jelenthet a digitális oktatásban: nemcsak gyorsabb válaszokat ad majd a rendszer, hanem „okosabban” is reagál a diákok igényeire.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.