Magyaráz, gyakoroltat, felkészít a dolgozatra – digitális pedagógiai asszisztenst fejleszt az Oktatási Hivatal

A Tekla névre keresztelt rendszer célja, hogy egyszerre segítse a pedagógusok munkáját és a diákok tanulását. A tervek szerint az új eszközt már májustól tesztelhetik, októbertől pedig szélesebb körben teszik elérhetővé.

Mesterséges intelligencián alapuló digitális pedagógiai asszisztens fejlesztésébe kezdett az Oktatási Hivatal – jelentették be. A fejlesztéssel tanárok mindennapi munkáját könnyítenék meg, miközben a diákok számára is hatékonyabbá és élményszerűbbé tennék a tanulást.

Úgy tervezik, hogy idén májusban elkezdik tesztelni, az első körben közel ezer pedagógus és kétezer diák próbálhatja ki a rendszert. Ezt követően októbertől már több tízezer tanár és mintegy 400 ezer felső tagozatos tanuló számára is elérhetővé válhat.

Mit tud a Tekla?

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a rendszer nem nyílt internetes forrásokra épít, hanem a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) ellenőrzött tananyagait használja. Ezeket kombinálják a legújabb nagy nyelvi modellekkel és egy interaktív, vizuális avatárral.

A rendszer jelenleg közel 44 ezer tankönyvi egységet és hat évfolyam teljes tananyagát tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy a diákok:

  • visszanézhetik és átismételhetik az órán tanultakat,
  • különböző nézőpontokból érthetik meg az anyagot,
  • interaktív feladatokon keresztül gyakorolhatnak.

Tekla mint digitális asszisztens nemcsak információt közöl és válaszol, hanem tanulásirányítási funkciót is ellát.

Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal hangsúlyozza, hogy a Tekla egyik legnagyobb előnye a zárt rendszer. Míg sok ismert mesterségesintelligencia-alapú eszköz nyílt internetes tartalmakból dolgozik, addig ez a platform kizárólag ellenőrzött, jogtiszta tananyagokra épül.

A cél az, hogy ne jelenjenek meg téves vagy pontatlan információk, minden válasz igazodjon a hivatalos tantervi szabályozáshoz és a diákok megbízható forrásból tanuljanak.

Tesztelték és pozitívak a visszajelzések

A rendszert már 2025-ben kipróbálták egy pilot program keretében, amelyben pedagógusok, diákok és az Oktatási Hivatal szakértői is részt vettek.

A szakértők szerint a Tekla nyelvezete érthető és diákbarát, a válaszai összhangban vannak a tananyaggal és alkalmas lehet akár számonkérésekre való felkészítésre is.

A fejlesztés egyik legfontosabb következő lépése, hogy a rendszer figyelembe tudja venni a diákok egyéni haladását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a Tekla képes lehet követni, ki hol tart a tananyagban, ennek megfelelően adhat feladatokat és magyarázatokat és személyre szabott tanulási útvonalakat kínálhat.

A szakértők szerint ez komoly előrelépést jelenthet a digitális oktatásban: nemcsak gyorsabb válaszokat ad majd a rendszer, hanem „okosabban” is reagál a diákok igényeire.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.