Minden szakképző intézményben elindult az MI oktatása

A képzés elvégzéséről tanúsítványt is fognak adni.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a kormány célként tűzte ki, hogy a 2025/2026-os tavaszi félévben már minden szakképző iskolában a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az előbb jelentette be Facebook-oldalán, hogy most már hivatalosan is elindult az MI-oktatás a szakképzésben.

Az ősszel indított pilot programot követően 63 intézményben kezdték el oktatni az MI-t, márciusban pedig már valamennyi szakképző intézmény felkészült a tantárgy bevezetésére – mondta a miniszter.

A képzés során a diákok megismerhetik a mestersége intelligencia működését, az adatok szerepét és a felelős használat alapjait.

Hankó elmondása szerint a program a jövőben „mikrotanusítványt” is biztosít, ami a miniszter szerint nagy előnyt fog jelenteni a fiataloknak a munkaerőpiacon.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.